Tánc

Molnár Csaba: Az ökör

  • Sisso
  • 2016. december 3.

Színház

Molnár Csaba Az ökör című koreográfiáját különféle európai támogatásoknak köszönhetően Prágában mutatták be először, a Ponec Theatre színpadán, de nem emiatt nemzetközi színvonalú az előadás. Legtehetségesebb kortárs koreográfusaink egyike a jó produceri háttéren kívül nála nem kevésbé „gátlástalan” alkotótársainak köszönheti az immár két éve (a Nyúzzatok meg! óta) meredeken felfelé ívelő pályáját. Molnár Csaba máris stílust teremtett az emberi „ökörségből”. Semmiségeinket, felületességünket, önbizalomhiányunkat és egyéb defektjeinket olyan végtelen megértéssel és humorral mutatja be, hogy teljesen odaleszünk magunkért. Döbbenten nézzük a kreativitás határtalanságát, amely valahogy mindig a paralitikus tehetetlenségből indul ki. Egy hagyományos dzsessz-tánc elemből néhány csillámló pompon segítségével átváltozóshow kerekedik. Vadas Zsófia Tamara privát hisztijéből extatikus kabaré lesz, Cuhorka Emese kortárs táncos kirekesztettségi vitustáncából drámai opus, Vavra Júlia szertelennek tűnő végtagjaiból és dobszólóiból metafizika, Szeri Viktor tünékenységéből pedig szigorú jelenlét, vihogásából természeti katasztrófa. Egyszerű játszmák válnak színházi szituációkká szavak nélkül, de fel is oldódnak az iróniában. Nem csak tánc, de koncert, csinn-bumm cirkusz, no meg dráma, Tarantino-film és balettos bakiparádé zajlik egyszerre a színpadon. Molnár Csaba pedig énekel a fináléban, Nancy Sinatra Bang Bang című slágerét, kifacsarva.

A popvilágot fordítja ki a sarkainál fogva, miközben Disney-figurás, flitteres pólóban mozdulnak rá a többiek. Kiborító, felemelő ökörködés.

Trafó, október 28.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.