Tánc

Molnár Csaba: Az ökör

  • Sisso
  • 2016. december 3.

Színház

Molnár Csaba Az ökör című koreográfiáját különféle európai támogatásoknak köszönhetően Prágában mutatták be először, a Ponec Theatre színpadán, de nem emiatt nemzetközi színvonalú az előadás. Legtehetségesebb kortárs koreográfusaink egyike a jó produceri háttéren kívül nála nem kevésbé „gátlástalan” alkotótársainak köszönheti az immár két éve (a Nyúzzatok meg! óta) meredeken felfelé ívelő pályáját. Molnár Csaba máris stílust teremtett az emberi „ökörségből”. Semmiségeinket, felületességünket, önbizalomhiányunkat és egyéb defektjeinket olyan végtelen megértéssel és humorral mutatja be, hogy teljesen odaleszünk magunkért. Döbbenten nézzük a kreativitás határtalanságát, amely valahogy mindig a paralitikus tehetetlenségből indul ki. Egy hagyományos dzsessz-tánc elemből néhány csillámló pompon segítségével átváltozóshow kerekedik. Vadas Zsófia Tamara privát hisztijéből extatikus kabaré lesz, Cuhorka Emese kortárs táncos kirekesztettségi vitustáncából drámai opus, Vavra Júlia szertelennek tűnő végtagjaiból és dobszólóiból metafizika, Szeri Viktor tünékenységéből pedig szigorú jelenlét, vihogásából természeti katasztrófa. Egyszerű játszmák válnak színházi szituációkká szavak nélkül, de fel is oldódnak az iróniában. Nem csak tánc, de koncert, csinn-bumm cirkusz, no meg dráma, Tarantino-film és balettos bakiparádé zajlik egyszerre a színpadon. Molnár Csaba pedig énekel a fináléban, Nancy Sinatra Bang Bang című slágerét, kifacsarva.

A popvilágot fordítja ki a sarkainál fogva, miközben Disney-figurás, flitteres pólóban mozdulnak rá a többiek. Kiborító, felemelő ökörködés.

Trafó, október 28.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.