Színház

Mundruczó Kornél: Denevér

  • - bbe -
  • 2013. november 3.

Színház

Vicceskedni a halállal gyakran termékeny művészi vállalkozás: ezt az öngyilkossággal és annak egy különleges formájával, a passzív eutanáziával megpróbálni már kétséges kísérletnek tűnik. De még ha az irónia, a paródia, a humor valamely formája, tegyük fel, kontrasztként alkalmassá is tehető lenne a tragédia színeinek kiemelésére, előbb az eutanázia számos erkölcsi, politikai, gyakorlati dilemmájáról kéne valamit gondolni.

Mundruczó darabjának legsúlyosabb állítása az eutanáziáról viszont az, hogy akinek van pénze, megvásárolhatja a saját halálát, míg a nincsteleneknek még ebből sem jut. E megfigyelés mélysége és élessége pont annyi, mint a "ne is mondja, Erzsi néni, és az árak is hogy drágulnak!" filozófiának. Nem leszünk okosabbak a kiegészítő segédközhelyek felvonultatásától sem: hogy tudniillik az eutanázia gyakorlata visszaélésekre ad lehetőséget (amennyiben a klinika cinikus főorvosa pénzért nem halálos betegeket is eltesz láb alól), illetve hogy az eutanáziát mégiscsak fontolóra kéne venni. (Minthogy az aktív és passzív eutanázia a nyugati világ legtöbb államában tiltott - Lengyelországban és Magyarországon is -, azt sem tudjuk, hogy hol vagyunk. Azt sem, hogy milyen tapasztalatokról beszélünk. Hacsak nem a Mundruczó elképzelte jövőről.) Istennek - az eutanáziaviták valláserkölcsi dimenziójának - nem láttam nyomát: ezt csak azért említem, mert az előzetesek mintha Isten erős jelenlétét vetítették volna előre. De ' ezt az estét megúszta.

Mindennek megfelelően színdarabot sem sikerült az előadás alá kanyarítani. Az persze, hogy mi nem volt előbb, gondolat vagy darab, vitatható: Mundruczó a lengyel sajtó beszámolói szerint a jeleneteket a színészek irányított improvizációiból építette fel; ezekből kellett volna összeállnia valaminek. De nem állt össze az istennek se semmi, csak kínosan mesterkélt álkonfliktusok és rémesen hosszú, túljátszott jelenetek. A meghalni vágyó idős karmester lánya heveny whiskyfogyasztással lázad szülei ellen, és avval, hogy egy arabbal hál! - majd beleszeret a szüleit a halálba küldő segédorvosba, pedig az meg se tudja rendesen dugni. A klinikát vezető romlott, pénzéhes főorvos - el se hinnék - asszisztensét, Martát szexuálisan is abajgatja. Mikor az asszisztens rájön, hogy a doki pénzért, és nem elvből öl, kiborul. Martát ezek után személyesen keresi fel a halni vágyó, mert agysorvadásos origamiművész - ő az, akinek színpadi szenvedése az eutanázia melletti érvet mutatná meg -, és mit tesz a sors, a művészben Marta egykori szerelmét fedezi fel. Most meg kéne ölnie az emberség nevében! A szándékot érteni vélem, túlságosan is: a szeretet és a halál, a részvét és a részvétlenség egyfajta dialektikájának színpadi ábrázolása lett volna hivatott érzékeltetni a "dilemmákat". De a szereplők közti tisztázatlan, tételszerű, helyenként infantilisen elképzelt viszonyok, a véletlenek buta egymásra halmozása legfeljebb pillanatokra tette átélhetővé a testi és az erkölcsi szenvedést. Pedig ennek kellett volna pótolnia az eutanáziáról való tudást. Pedig volt Mundruczó-féle hiperrealizmus doszt, és a végén meg is szavaztatták a nézőket arról, hogy a halálba küldenék-e az origami-világbajnokot. Legközelebb álszavazással ne vegzáljuk a nézőket!

Az alapötlet, hogy a Strauss-operett betétszámaival s más slágerekkel ellenpontozzák a tragikumot, s így kerekedjen ki valami mellbevágó, nyilván a rendezőé volt. De - túl azon, hogy a Denevér választását sem indokolja semmi, azonkívül, hogy az egy könnyed dalmű (miért nem a Mágnás Miskából énekeltek?) - az ellenpontozásnak csak akkor lehetett volna értelme, ha van mit ellenpontozni.

A varsói Teatr Rozmaitosci kitűnő színészei jól igyekeztek: kiemelkedett a főorvos (Adam Woronowicz) és Marta (Malgorzata Buczkowska), Justyna Wasilewska szépen énekelt. Egy darabot és pár szerepet igazán megérdemeltek volna.

Trafó, szeptember 28.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.