Színház

Artus: egy meg egy az egy

  • Ady Mária
  • 2013. november 10.

Színház

Kár az előadást a Tibornak szeretettel alcímhez fűzött magyarázattal kezdeni. Goda Gábor koreográfus-rendező a Mu Színház néhai alapítójához, Leszták Tiborhoz fűződő barátságáról, közelségről, távolságról, szavakról és csendekről vallva a kezdet kezdetén elárulja, milyen alkotói kérdésekre született válaszul a darab.

Szerencsére a költői etűdök sora sikeresen veti le magáról a felvezető elmélkedés bukdácsoló szavait, hogy azzá váljon, ami a társulat sajátja: filozófiai kérdéseket játékosan boncolgató, asszociatív képek finom humorral átszőtt füzérévé.

A kávéházi asztalokhoz ültetett közönségtől senki sem várja, hogy megszűnjön létezni: a felszolgált teák kavargatásának hangja a Trafó épületének zajaiból komponált zenei anyagba szervesül, Gold Bea pedig időről időre odahajol egy-egy nézőhöz, és szelíden elsuttogott kérésére a megszólítottak a hátára írják, mi hiányzik nekik. De Godának nem célja a felmutatott színházi sémák lebontása, és egyetlen pillanatra sem hozza kényelmetlen helyzetbe nézőjét. A térben szétszórtan emelkedő pódiumokon játszódó mozaikokat fény emeli ki a sötétből, és bár a jelenetek közti lassú átmenet létrehoz némi párhuzamosságot, az előadás lényegében lineáris marad. A képek nem egyformán sikerültek és eredetiek; kiugranak közülük azok, amelyek egy-egy ötleten túlmenően képesek a lélektani tétet fizikailag megjeleníteni. Ilyen a rögtönzött libikókán egyensúlyozó férfi és nő közeledése és távolodása, amelynek dinamikáját a palló végére erősített grafit kapcsolati diagramként rajzolja a mögötte lassan elhúzott vászonra. Ezeknek a nyughatatlan keresést formába öntő jeleneteknek véletlenül sem a meglelt gondolatmorzsák kölcsönöznek mélységet. Maga a nyughatatlanság, a lét értelmére és önnön helyére rákérdező ember leküzdhetetlen kíváncsisága, rácsodálkozásra kész nyitottsága válik egy estére főszereplővé.

Trafó, október 3.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.