Mundruczó Kornél színházrendezőként tér vissza a Velencei Biennáléra

  • narancs.hu
  • 2021. július 6.

Színház

A Proton Színház Nehéz istennek lenni című előadása Velencében búcsúzik a külföldi, itthon pedig a 75. jubileumi előadással a hazai közönségtől.

Egy évvel azután, hogy a Pieces of a Woman című filmjét a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatták, Mundruczó Kornél ismét szerepel a La Biennale programjában, de ezúttal a színházi szekcióban. A Nehéz istennek lenni olaszországi premierjére szabadtéren, az Alfredo Albanese parkban kerül sor: az olasz közönség július 6-án és 7-én tekintheti majd meg az előadást. A 2010-es bemutató óta eltelt 11 év alatt a Proton Színház produkciója bejárta Európát, sőt még Ausztráliába is eljutott, a mostani lesz a 19. és egyben utolsó vendégjátéka. A Sztrugackij fivérek ihlette darabban Láng Annamáriát, Wéber Katát, Kiss Diána Magdolnát, Gera Marinát, Rába Rolandot, Bánki Gergelyt, Katona Lászlót, Friedenthal Zoltánt, Szemenyei Jánost és Nagy Zsoltot láthatja a közönség.

A Biennale Teatro idei programját a nemzetközi hírű ricci/forte társulat alapítói Stefano Ricci és Gianni Forte állították össze. A művészeti vezetők Mundruczó Kornél rendezése mellett meghívták Hód Adrienn társulatát, a szintén magyar Hodworksöt, illetve olyan neves nemzetközi alkotókat, mint például a lengyel Krzysztof Warlikowski, az angol Kae Tempest vagy a német Thomas Ostermeier.

A magyar közönség a nyár végén, augusztus 27-én, 28-án és 29-én a Gyömrői út 156. szám alatt található raktárban láthatja utoljára a Proton Színház első, saját gyártású, nemzetközi koprodukcióban készült előadását, mely ezúttal az Örkény István Színházzal együttműködésben valósul meg. A búcsú ez alkalommal egyben ünnep is lesz, ugyanis a színdarab 75. jubileuma is erre az utolsó blokkra esik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.