A szakmai bizottság javaslata ellen szavazott a ferencvárosi képviselő-testület a Pinceszínház igazgatóválasztásán

Színház

Ignorálták a szakmai bizottság véleményét, javaslatát. Baranyi Krisztina elkeseredésének adott hangot, "ezen a téren az marad a kerületben, ami a Fidesznek kedves, változás leszavazva".

A szakmai bizottság véleményével szemben végül Sztarenki Pált választották a IX. kerületi Pinceszínház igazgatójának a keddi képviselő-testületi ülésen. 

Az önkormányzati fenntartású Ferencvárosi Pinceszínház előző igazgatója, Soós Péter 2018 és 2023 közötti munkaviszonyát Baranyi Krisztina polgármester még januárban szüntette meg azonnali hatállyal. Mint ismert, a IX. kerületi vezető azért döntött Soós menesztése mellett a veszélyhelyzet idején, mert a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül Soós januártól oktatónak szerződött a Vidnyánszky Attila-féle kuratórium által vezetett Színház- és Filmművészeti Egyetem új tanári karába, ehhez nem kért engedélyt, mert azt gondolta, hogy az oktatási tevékenység kivételt képez az ilyesfajta kötelezettség alól.

Az intézmény igazgatói munkakörének betöltésére pályázati felhívást tett közzé a fenntartó önkormányzat, melyre június 9-ig lehetett benyújtani a pályamunkákat. A pályázati kiírás komplex, konkrét elképzelésekről szólt, a fenntartó követelménye szerint az új vezetésnek célja kell legyen a Pinceszínház saját arculatának megújítása és kialakítása, új közönségrétegek bevonása, és annak az állandó közönségnek a megtalálása, akik számára vonzó, gondolkodó, útkereső, provokatív, társadalmilag érzékeny színház lehet.

A pályázati határidőig rekordszámú, 15 pályázó jelentkezett a színház vezetésére. Nem pályáztak ennyien a pozícióra a rendszerváltás óta összesen, legutóbb is csak egyetlen, a nemrég elbocsátott Soós Péter volt az aspiráns. Ezúttal pályázott

  • dr. Lázár Balázs színész, költő,
  • dr. Bodansky György újságíró, dramaturg a Pinceszínház korábbi igazgatója,
  • Lovas Gabriella zenei vezető, korrepetitor,
  • Kutszegi Csaba táncos, szerkesztő,
  • Gáspár András színész, rendező, író,
  • Horváth János Antal dramaturg, forgatókönyvíró,
  • Szirtes Balázs színész,
  • Sztarenki Pál színész, rendező,
  • Molnár Csaba színész,
  • Dr. Komáromi György színházi menedzser,
  • Rácz Attila dramaturg,
  • Gulyás Hermann Sándor színész,
  • Gencsev Gábor színész,
  • Dr. Bagossy László rendező
  • és Pozsgai Zsolt író, rendező.

Bár Pozsgai benyújtotta pályázatát, azt hamar vissza is vonta, mondván, nagy örömmel látta, hogy a színház igazgatói pályázatára milyen nagy számban jelentkeztek fiatal szakemberek. “Úgy gondolom azonban, ideje a színházban is a generációváltásnak, és egy ilyen jellegű helyen, mint a Pinceszínház, ahol teret nyerhetnek az új és friss gondolatok (bár az én elképzeléseim is frissek új újszerűek, hiszen mi színházi emberek mindig gyerekek vagyunk!) jelenjen meg ez a váltás” – írta közleményében. 

 
Pinceszínház 

Később, a szakmai bizottság döntését követően Bagossy László is visszavonta a pályázatát.

A színház igazgatói posztjának betöltésére a pályázókat először a szakmai bizottság – melynek tagjai a Színházművészeti Bizottság delegáltjai: Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatója, Csáki Judit újságíró, színikritikus és Jászay Tamás színikritikus, a Revizor főszerkesztője; Kásler Miklós embere: Benedekfi István, az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkárságának Előadó-művészeti Főosztályának osztályvezetője; a fenntartó önkormányzat küldöttei: Döme Zsuzsanna alpolgármester és Szász János színházi és filmrendező, valamint a Ferencvárosi Pinceszínház delegáltja: Farkasné Bugyáki Beáta – hallgatta meg, majd a Kulturális, Oktatási, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság. Ezt követően a döntést július 6-án a képviselő-testület hozta meg. 

A szakmai bizottság 8 tagja közül 7 Komáromi György és csapata pályázatát ajánlotta a képviselő-testületnek.

Döme Zsuzsanna alpolgármester a Narancs.hu kérdésére elmondta, a "majdnem 13 órás meghallgatást a legjobb értelemben vett szakmaiság jellemezte. Minden pályázót egyforma 'kegyetlenséggel' faggattunk. Megnyugtató volt tapasztalni, hogy a szakértői testület minden tagja mennyire komolyan veszi az objektivitást, holott nyilván személyesen ismerték a pályázók nagy részét a színházi világból. A pályázatban vázolt koncepciók, azok realitása mellett a fenntartó szempontjait is vizsgálták az értékelés során."

Ezt követően ülésezett a Kulturális, Oktatási, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság is, mely 4 pályázatot támogatott, Komáromi Györgyé mellett Horváth János Antalét, Sztarenki Pálét és Gulyás Hermann Sándorét – tudtuk meg Takács Máriusztól, az ellenzéki összefogás, azon belül a Demokratikus Koalíció ferencvárosi képviselőjétől.

Július 6-án a képviselő-testület rendkívüli ülés keretében ült össze, miután a pandémia miatt hónapok óta nem ülésezett személyes részvétellel a ferencvárosi képviselő-testület sem. Ez alkalommal (Bácskai János lemondását követően) a 18 fős képviselő-testület 16 tagja volt jelen. A képviselők meghallgatták a végső négy jelölt törekvéseinek összefoglalóját, majd nem különösebben érdekes kérdéseket tettek fel nekik pályázataikról.

A Pinceszínház 13 aspiránsának pályázati anyaga, mint az elhangzott, körülbelül 1300 oldal. Bár elvileg minden felelősen döntő képviselő olvasta azokat, ezúttal elég volt, ha a 4 jelölt anyagával tisztában voltak. Ám a képviselői hozzászólásokból, azok értetlenkedő tónusából nem feltétlenül a felkészültség jutott eszébe az ülés alakulását követőknek. Úgy tűnt, épp annyit konyítanak a kérdéshez, mint bármely laikus, noha ők döntöttek a kerületi színház következő 5 éves távlatairól.

Szót kapott még az ülés során a szakmai bizottság két meghívott tagja is, Csáki Judit és Szász János, akik röviden reflektáltak a jelöltek elképzeléseire, és azt hangsúlyozták a képviselőknek, hogy az alapján döntsenek az aspiránsok személyéről, milyen színházat akarnak a IX. kerületnek.

A képviselő-testület végül kétfordulós szavazáson Sztarenki Pált választotta meg igazgatónak.

Személyében lényegében a pályázati kiírásnak ellentmondva a Pinceszínház eddigi iránya folytatásának szavaztak bizalmat. Sztarenki törekvései ugyanis elbeszélése alapján sem nem újítóak, sem nem mások, mint ami eddig volt a színházban. Így aligha lesz megkülönböztethető színház a kerületi intézmény, és igencsak nehéz lesz felkerülnie a budapesti színházi térképre, ahol lényegében a Pinceszínház eddig is láthatatlan volt.

Az ?veganya c?m? sz?ndarab bemutat?ja Zalaegerszegen

 
Sztarenki Pál 
MTI Fotó: Varga György

Baranyi Krisztina elkeseredésének adott hangot a Facebook oldalán. Úgy fogalmazott "A Fidesz-DK-Mszp és két momentumos képviselő friss nagykoalíciót alkotva hagyta figyelmen kívül a magyar színházi élet krémjéből álló, 13 órás bírálat után javaslatot tévő szakmai bírálóbizottság véleményét, javaslatait.

Helyette kiválasztották azt a jelöltet, aki operett kuplékat tervez a kerületi középiskolákba vinni, hogy népszerűsítse a színházat."

A polgármester szerint ezért "ezen a téren az marad a kerületben, ami a Fidesznek kedves, változás leszavazva".

A Pinceszínház történetéről, az igazgatóválasztás részleteiről a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatnak bővebben.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.