„Nagy butaság lenne” – Megszólal Eszenyi Enikő

  • narancs.hu
  • 2013. október 2.

Színház

A Vígszínház és ami mögötte van – holnap utcára kerülő lapszámunkban összeállítást közlünk a színház, Balázs Péter és Eszenyi Enikő múltjáról és jövőjéről.

Háttércikkben jártunk utána, milyen – a Fideszen belüli – politikai játszmák és személyes vonzalmak állnak a különös döntés mögött, amellyel a Fővárosi Közgyűlés eredménytelennek nyilvánította a Vígszínház vezetésére kiírt pályázatot. Mérlegre tettük Balázs Péter szolnoki működését, számba vettük, kikkel és hogyan dolgozott az elmúlt években – ami korántsem érdektelen, hiszen maga a direktor úr hangsúlyozza, hogy a Szigligeti Színházban megkezdett munkát szeretné folytatni a Vígben is. Eszenyi Enikő interjúban beszél eddigi munkájáról, a közgyűlés döntése által okozott művészi és anyagi veszteségről, és arról, ő személy szerint hogyan éli meg a történéseket. Eszenyi reagál Balázs Péter pályázatának sajátos kitételeire is, ebből a részből közlünk részletet.

Magyar Narancs: Mit jelent a Balázs Péter által bírált, alulra helyezett ékezet az í betűkön a Víg, a Pesti és a Házi Színpad nevében?

Eszenyi Enikő: Örülök, hogy a Vígszínház a magyarországi színházak között élen járt az arculatváltásban. 2009 tavaszán egy patinás, nagy múltú intézménnyel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen hirdettünk pályázatot a Vígszínház új arculatának kialakítására. A projekt neve 242 volt – a két intézmény életkorának összege. Az egyetem kiváló tanárai és Kopek Gábor rektor úr a legjobb tanítványaikat, fiatal tehetségeket hívtak meg a pályázatra. Bámulatos munkákat készítettek, amelyek közül a Vígszínház vezetőségéből, a MOME tanáraiból és elismert szakemberekből álló zsűri kiválasztotta a legjobbat – mindezt társadalmi munkában, a Vígszínház iránti szeretetüktől vezérelve. A logó egy vizuális ötleten alapszik, egy játékos megoldáson, melyet nagy butaság lenne konkrét üzenetként lefordítani. Jelentésről csak úgy érdemes beszélni, hogy az arculatváltás maga mit jelent: megújulást. De kétségtelenül fel lehet tenni olyan kérdéseket, hogy mit jelent ez vagy az az elem ebben a koncepcióban. Az a fiatalosság, frissesség, kreativitás és játékosság, amely megmutatkozik a logónkban, meghatározó a színházcsinálásunkban is. A nézőink szeretik a színház új arculatát, és értik az üzeneteinket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.