Színház

Alexis Michalik színműíró: „Mindig lopsz egy kicsit”

Edmond című darabjában a Cyrano de Bergerac fiktív keletkezéstörténetét írta meg Edmond Rostand-nal, a már fiatalon kopaszodó és még sikertelen drámaköltővel a főszerepben. A nagy sikerű színdarab immár magyarul is olvasható a Cyrano új, prózai fordításával egy kötetben. Az Edmond szerzőjével telefonon beszélgettünk.

Rossz a rendszer

Péntek este hétkor Vajdai Vilmos, a TÁP Színház vezetője és az itt vizsgált előadás rendezője lép a színpadra, hogy közölje, elmarad az előadás, mert a TÁP így szeretne szolidaritást vállalni a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraival és hallgatóival.

„A lufi jó partner”

A Pride-hét keretében láthattuk Akvárium című zenés monodrámáját, ahol a hős, Lóránd útkeresése közben megérezhetjük egy magát nőnek tartó, ám ezt titkolni kényszerülő ember szenvedését, s persze azt is, hogy egy bábdarabbal nem csupán a gyerekeket lehet megszólítani.

„Harctér lett a játszó terünk”

Első nagyszínpadi rendezése a Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című regényéből készült zenés képregényszínház. Amellett, hogy e műfaji meghatározás pontosan mit is takar, beszélgettünk arról is, hogy miért nehéz Rejtőt dramatizálni, szóba került a Katona József Színház meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem helyzete, s persze a politikai befolyás kérdése is.

Sötét virrasztás

A séta végén Vecsei H. Miklós leteszi a földre az eloltott fáklyát, és elindul a Költő utca felé. Nem fordul vissza, nem néz hátra. Akkor sem, amikor a nézők egy része tétován tapsolni kezd. Mit akar ez jelenteni?

A demokrácia diadala

A korabeli sajtó minden idők legnagyobb színházi botrányaként számolt be arról a nehezen besorolható produkcióról, amelyet 1983. május 21-én mutattak be a Budapest Sportcsarnokban. Kossuth-díjas művészeket és válogatott labdarúgókat ígértek, zenét, táncot és társadalomkritikát, de az előadás a paradicsomdobálás miatt maradt emlékezetes.

Diabolikus derű

„Gorcsev Iván, Vanek úr és Vendier őrmester legendáriumából igazi, varázslatos összművészeti élmény” – áll a TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös bemutatójának netes színlapján a nagyralátó fordulat, amely vészcsengőként hangzik a verzátus színházlátogató számára, s még csak nem is a négyszögletes fogazatú altiszt nevének elgépelése miatt.

„A gonosz banalitása”

Társulatának, az általa is alapított szegedi Metanoia Artopédiának a története összefonódik az idén 30 éves Thealter színházi fesztiváléval. A színpadon különleges mikrovilágokat teremt, előadásainak témája három évtizede az emberi törékenység és nagyság. Az idei Thealteren is látható a Jég-doktrínák című rendezésének újabb variációja.
  • Artner Szilvia
  • 2020. szeptember 20.