Változatlan formában jelent meg a mobilok iskolai kitiltásáról szóló rendelet

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 10.

Belpol

Figyelmen kívül hagyva a civilek és a szakszervezetek véleményét.

Hiába váltott ki rengeteg kritikát a telekommunikációs eszközök iskolai kitiltásáról szóló kormányrendelet-tervezet, a jogszabály változatlan formában jelent meg a csütörtöki Magyar Közlönyben – írja a 444.

A parlament még júniusban fogadta el azt a jogszabályt, amely bizonyos eszközök, tárgyak használatát korlátozza az oktatási intézményekben. Az ezen alapuló kormányrendelet a részleteket is szabályozza, az erről szóló júliusi tervezet szerint „használatában korlátozott” tárgynak minősülnének a telekommunikációs eszközök.

A tervezet ellen a diákok, civilek és szakszervezetek is tiltakoztak. A Civil Közoktatási Platform azonban azt írta legfrissebb közleményében, hogy a kormány semmit sem hallgatott meg a kritikákból. Szerintük a rendelet még akkor is hibás, ha elfogadjuk az okostelefonok iskolai használata korlátozásának szükségességét.

Az első probléma, hogy

a rendelet sokkal szélesebb kört sorol a korlátozottan használható tárgyak körébe, mint a más országokban már bevezetett korlátozások.

Hatálya alá esnek az internetelérésre nem alkalmas mobiltelefonok, a tabletek, a laptopok, a fényképezőgépek és a diktafonok is. Vagyis reggelente össze kellene szedni az alsósoktól többek között a szülőkkel való kapcsolattartást szolgáló „butatelefonokat” is.

Emellett a rendelet nem tisztázza, ki a felelős az összegyűjtött eszközökben keletkező károkért. A pedagógus, az iskola vagy a fenntartó? Ezt annak ellenére sem lehet tudni, hogy a köznevelési törvénybe bekerült a kártérítési felelősség kötelezettsége.

A jogszabály alapján az sem egyértelmű, hogy melyik oktatási intézményekre vonatkozik a szabályozás.

Mivel kormányrendeletről van szó, és a címben nevelési-oktatási intézmények szerepelnek, feltételezhető lenne, hogy a köznevelési és a szakképzési intézményekre is. Azonban a felsorolásban csak a közneveléshez tartozó iskolatípusok szerepelnek, a technikumok és a szakképző iskolák nem.

A rendelet szeptember 1-jén lép hatályba. A civilek szerint ez a rendelkezés azért is hibás, mert szeptember 1. előtt sem az iskolaszék, sem a diákönkormányzat véleményét nem lehet kikérni, így a házirendet sem lehet jogszerűen módosítani addig.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.