A hagyomány szakad meg Ascher, Székely és Zsámbéki SZFE-s felmondásával

Színház

A Színház és Filmművészeti Egyetemről most elűzött hármak útja a vidéki színházaktól a Katonáig egyet jelentett a rendezői színház magyarországi megteremtésével. Munkálkodásuk színháztörténeti jelentőségű.

Színházrendezői tevékenységük mellettl Ascher Tamás, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor évtizedekig voltak a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatói; túlzás nélkül a színész- és rendezőképzés kiemelkedő mesterei. Mint az ismert, az intézmény „modellváltása”, a Vidnyánszky-féle kuratórium színre lépése miatt az elmúlt hetekben felmondtak, s ezzel be is fejezték pedagógiai tevékenységüket. Ahhoz, hogy érzékelhető legyen e lépés jelentősége, érdemes áttekinteni színházi életművük alakulását, hiszen az maga a velünk élő színháztörténet.

A Magyar Narancs e heti lapszámában Czenkli Dorka cikkéből kiderül, hogy Székely Gábor és Zsámbéki Gábor pályája párhuzamosan alakult: 1968-ban évfolyamtársként végeztek a Színművészeti Főiskolán: Székely Major Tamás, Zsámbéki pedig Nádasdy Kálmán osztályában. Ahogy az szokott volt akkoriban, mindketten vidéki színházhoz szerződtek rendezőnek: Székely a szolnoki Szigligeti Színházba, Zsámbéki pedig a kaposvári Csiky Gergely Színházba. Innen mindkettejük útja a Nemzeti Színházba vezetett, s az ott eltöltött időszak után alapították meg a budapesti Katona József Színházat. Mindketten rendkívül fiatalon lettek színházi vezetők, és vidéki pályájuk során olyan színházeszményt valósítottak meg, amely idővel a kultúrpolitika vezetőinek figyelmét is felkeltette. Székely és Zsámbéki már a társulatukat építették, amikor 1973-ban Ascher Tamás megszerezte a rendeződiplomát a Színművészeti Főiskolán. Zsámbéki és Babarczy hívására a kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezte a vizsgaelőadását, majd 1973 és 1978 között Kaposváron dolgozott, 1978-ban pedig Zsámbéki Gábor invitálására a társulat néhány vezető művészével együtt az újjászervezett Nemzeti Színházhoz szerződött. A kaposvári színházhoz 1981-ben tért vissza, itt volt főrendező 1983 és 2003 között, de 1982-től, megalapításától a Katona József Színházban is dolgozott.

A színházi alkotók életművének mérföldköveit számba vevő, azt részletező írás kitér a rendezők társulatépítő szerepére, értelmezi a színházcsinálói attitűdjüket, azt, mit jelentett újításuk által a realista színjátszás paradigmaváltása, miként járultak hozzá a hazai (egyes körökben szitokszónak számító) rendezői színház kialakulásához, és miben tér el egyikük-másikuk munkássága egymásétól. Ahogy a cikk azt is számba veszi, hogyan alakították színházi eszményüket a Kádár-kor keretei között, miként alkalmazkodtak, hogyan viszonyultak a második nyilvánosság színházához, Kaposvárról és Szolnokról a Nemzeti Színházba kerülve milyen nehézségekkel találkoztak, vagy épp milyen körülmények között alapították a Katona József Színházat.

Korán elindult e rendezők párhuzamos életműve is: pedagógiai tevékenységük. Pályájuk csúcsán kezdtek el tanítani a Színművészeti Főiskolán. „Arról, amit a színházról magáról, annak lényegéről lehet tudni, ezek az emberek tudják ma a legtöbbet. Éppen ezért, amikor úgy döntenek, hogy nem folytatják az oktatást, nem arról van szó, hogy egy tanár nyugdíjba megy, hanem arról, hogy egy hagyomány megszakad” – mondja Nánay István kritikus Ascher, Székely és Zsámbéki oktatói szerepéről.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.