Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Nem mindennapi teltházas koncerttel nyitott újra az opera Barcelonában

  • narancs.hu
  • 2020. június 23.

Színház

A zenészek igazán különleges közönségnek játszottak.

Hétfőn újra kinyitotta kapuit a barcelonai Liceu Operaház, amely a koronavírus-járvány és a kijárási korlátozások miatt március közepétől zárva tartott.

Az első koncert rögtön teltházas volt, de igen csak rendhagyó módon: a zenészek ugyanis növényeknek játszottak. Az opera 2 292 férőhelyes, hétfőn mindegyikbe egy virágot ültettek, ők hallgathatták az UceLi Quartet előadását. A zenészek Puccini Krizantémok című darabját játszották a lelkes közönségnek – a helyszínen a növényeknek, a livestreamnek köszönhetően pedig az otthonaikban a képernyő előtt ülő hallgatóságnak.

A növényeket a koncert után 2 292 egészségügyi dolgozónak adják, ezzel is kifejezve hálájukat azért az áldozatos munkáért, amit a koronavírus-járvány elleni küzdelemben vittek véghez.

Barcelona opera reopens with performance for more than 2000 potted plants

Barcelona's El Liceu opera house reopened on Monday with a concert to an audience of 2,292 potted plants. The event took place a day after Spain's three-mont...

Előző cikk a rovatban Élőben maradni
Következő cikk a rovatban A márki árulása

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

Kritika

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Kritika

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Kritika

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

Kritika

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

Kritika

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Kritika

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.