Színház

A márki árulása

Színház

A katonás színészek is elindítottak egy sorozatot: hetente kétszer jelentkeznek alig pár perces videókkal, amelyeken bemutatják, hogy milyen próbálni Zoomon.

A társulat tagjai egy fiktív darabbal, A márki árulásával foglalkoznak; az efféle metaszínházi viccelődéseknél mindig hálás dolog egy letűnt színházeszményhez visszatérni: tobzódunk is az ármánykodásban, hallgatózásban, a lángoló romantikus szerelmekben, röpködnek a hahh!-ok, éles és sokszor szórakoztató kontrasztban a háttérben feltűnő tűzhellyel és fűnyíróval.

A keret mindig ugyanaz: két vagy több színész a Zoomon „találkozik”, hogy összeolvassák, elpróbálják közös jelenetüket, ami többé-kevésbé, de azért inkább kevésbé sikerül. Mert még a karanténban is nehéz egyeztetni, készülni, időben és fejben ott lenni, pláne megjegyezni a dramaturg nevét. És el tudjuk képzelni, hogyan működnek az ágy-, a felpofozós vagy egyéb akciójelenetek osztott képernyőn. A technika ördöge pedig végképp nincs tekintettel arra, mikor születik meg színházi pillanat.

Az egész projektnek Dankó István és Kocsis Gergely a motorja, hiszen ők a darab főszereplői, de egy-egy epizód erejéig feltűnik sok más színész is. Illetve Vizi Dávid is folyton ott nyüzsög a videókban „mellőzött színészként”, egymondatos szerepében, nehogy egy pillanatra is elfeledkezzünk a létezéséről. (De az is lehet, hogy valójában e szürke eminenciás jelenléte ravasz csavarnak ágyaz meg, és ő a legnagyobb összeesküvő. Majd kiderül, ha valaha kész lesz a darab.)

Minden könnyedségén túl persze arról is szól A márki árulása, hogy amúgy milyen a színház, és hogy mennyire nem működik kép­ernyőn, és hogy milyen abszurd helyzetbe kerültek a színészek. És hogy milyen fontos lenne az, hogy végre megint együtt legyünk.

Katona Karanténszínház

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.