rés a présen

Rejtett trambulin

Márkus Éva marketing- és PR-igazgató (Live Nation Central & Eastern Europe)

  • rés a présen
  • 2012. június 3.

Színház

rés a présen: Az összes Magyarországra érkező Cirque du Soleil-előadással dolgoztál. Mi a leginkább jellemző a társulatra?

Márkus Éva: Kevés ennyire profi, tökéletesen összeszedett, mégis nem minden apróságban irányítani akaró produkcióval dolgoztam rajtuk kívül. Pontosan tudják és értik, hogy mi mitől működik, de tiszteletben tartják a különböző piacok eltérő szokásait, követelnek, de minden segítséget meg is adnak.

rap: Mire épülnek a reklámjaik?

MÉ: Minden Cirque du Soleil-előadást látni kell ahhoz, hogy megértsük, mennyire külön műfajt képvisel a szórakoztatóiparon belül. Éppen ezért a kommunikációban és a reklámban is erős szerep jut a képi megjelenéseknek, a tévés jelenlétnek. Különböző fajtájú és hosszúságú kisfilmek készülnek, amelyek megpróbálják megmutatni az előadások jellegét, leglátványosabb pillanatait és az artisták tehetségének sokszínűségét.

rap: Májusban Budapesten is látható lesz az Alegría. Miben különbözik a többi előadásuktól?

MÉ: Sokan a Cirque du Soleil lelkének is nevezik, mert itt megmaradt a klasszikus, artistákra épített műsor, ugyanakkor a legmodernebb színpadtechnikát használják hozzá. Mindenképpen különlegesnek nevezhető a rejtett trambulin használata, illetve egy hóvihar tökéletes imitálása, amit más utazó produkcióknál nem használnak.

rap: Hányan vesznek részt a produkcióban?

MÉ: A teljes utazó stáb a 100 főt is meghaladja, ami meglehetősen nagy létszám egy hétről hétre más városba és többnyire más országba költözködő produkció esetében. Ennek a létszámnak több mint a fele fellépő, artista, a többiek között találunk fény- és hangtechnikusokat, színpadmestert, edzőt, gyúrót, szakácsot, jelmezeseket és az irányító-szervezőket.

rap: Miről szól az előadás?

MÉ: Az alegría szó örömet, boldogságot jelent, ez megmutatkozik az előadásban is. A szereplők két részre oszthatók: az idősebb karakterek a bölcsességet, az élet feltétel nélküli szeretetét szimbolizálják, ők nagyon színes, sok tollal, csipkével, ékkövekkel díszített jelmezekben lépnek színpadra, míg a fiatalok a lendületet, a játékosságot mutatják meg világosabb és letisztultabb ruháikban. A barokk kor európai arisztokratái jelennek meg a szemünk előtt, akik között megtalálhatjuk a manipulatív hölgyeket ugyanúgy, mint a semmitől nem félő aranyifjakat vagy a mindenki által tisztelt vezéralakot. Az előadást kb. 8-10 éves kortól ajánlják gyerekeknek is, de főként felnőtteknek élvezetes.

rap: Mit lehet tudni a produkció zenéjéről?

MÉ: Az Alegría zenéje a mai napig a Cirque du Soleil legnagyobb példányszámban eladott albuma. Mint annyi más klasszikus Cirque du Soleil-darabnak, ennek is René Dupéré írta a zenéjét, amely egyfajta egyvelege a dzsessz, pop, tangó és klezmer stílusoknak, mégis tökéletesen illeszkedik az előadás barokk jellegéhez. A zenekar az utazó zenészek hangzását idézi meg, főként akusztikus hangszereikkel, az énekesnők esetében pedig követelmény a jellegzetes, rekedtes hang, amely az utca hangját hivatott életre kelteni. Nem véletlen, hogy az itthon is óriási sikerű főcímdal magyar verzióját Oláh Ibolya vitte sikerre Magyarország címmel.

rap: A világ mely részeiről válogatták össze a stábot?

MÉ: Az 55 fős szereplőgárda 17 különböző országból érkezett Ausztráliától Hawaii-ig. A közel 50 fős állandó háttérstáb egyik tagja Fazekas István fénytechnikus, az egyetlen magyar a produkcióban.

rap: Neked melyik a kedvenc előadásod?

MÉ: Meglehetősen sok darabot volt szerencsém már látni, és egyiket sem tudnám a másik fölé helyezni. Két show-ra viszont nagyon kíváncsi vagyok még: az egyik az Immortal, a Michael Jackson életéből, vízióiból és munkáiból készült előadás, amely idén ősszel kezdi az európai turnéját, a másik az O, a "vizes" show, amit csak Las Vegasban látni.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.