Schilling Árpád: a jelenlegi rezsim, de az ellenzék sem tesz semmit ezzel a morális felelősséggel

  • narancs.hu
  • 2021. október 7.

Színház

A rendező  a migrációval szembeni viselkedésről is beszélt.

A Franciországban élő Schilling Árpáddal a Népszava készített interjút, annak kapcsán, hogy a 71 áldozatot követelő hűtőkamionos embercsempész bűntettetet feldolgozó Éden Panzió című horvátországi rendezése október 8-án Budapesten vendégszerepel.

Ennek kapcsán a színházrendező a kollektív bűnösség problematikájáról is beszélt:

"Ezt egyrészről én is elvetem, hiszen generációról generációra hordani hasonló terhet egy igazságtalan helyzet. Másrészt viszont a korábbi bűnösség, a cinkosság, az elhallgatás későbbi felvállalása, az önmagunkkal való szembenézés egy sokkal élhetőbb és tisztább helyzetet teremthet. Ennek a kollektív bűnösségnek az újkori formája a migrációval szembeni viselkedés. A háborúból, nyilvánvaló diktatúrákból és éhezés elől menekülő emberekkel szembeni cinikus vagy „csak” pragmatikus ellenállás, illetve a kerüljük a témát hozzáállás, a tabusítás felveti a kollektív felelősség kérdését. Sokan vívódnak, hogy mi is ilyenkor az egyén szerepe, mi volna a helyes hozzáállás. Én többek között azért is hagytam el az országot, mert nem bírtam elviselni, hogy akár a közvetlen környezetem is hogyan alkalmazkodott az általam tűrhetetlennek tartott narratívához. A jelenlegi rezsim, de a magyar ellenzék sem tesz semmit ezzel a morális felelősséggel. Az ellenzéki összefogás elvi állásfoglalásában kifejezetten elismerően nyilatkoztak a határkerítésről, és nem fogalmaztak meg következetes anti-rasszista és emberjogi politikát. Láthatóan az tűnik a legbölcsebb viselkedésnek, ha tabusítjuk a kérdést, és egyszerűen túllépünk rajta. A történelem viszont azt bizonyítja, hogy ezek az elhallgatások, mint fájó sebek ott maradnak mindannyiunkban és így vagy úgy, de megkeserítik az életünket. A művészet betöltheti az élő lelkiismeret szerepét. Bemutathatja, mi az ára a tabusításnak, az elhallgatásnak, a tagadásnak. Lesznek, akik belepusztulnak, mert nem bírják el ezt a lelkiismereti válságot, vagy ezt a terhet más cselekedeteikben vezetik le, akár családon belül, erőszakosan"

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Ha nem látom, nincs

Sok barátság, családi kapcsolat ment 2010 óta gajra politikai vitákon, mostanában már leginkább csak a „lopásról” zajlik a süketek párbeszéde. A szándékos vagy motivált tudatlanság jelenségének több oka is lehet, de ennek stratégiai változata Orbán Viktor gazdaságpolitikai döntéseinél is érzékelhető.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.