Schilling Árpád: a jelenlegi rezsim, de az ellenzék sem tesz semmit ezzel a morális felelősséggel

  • narancs.hu
  • 2021. október 7.

Színház

A rendező  a migrációval szembeni viselkedésről is beszélt.

A Franciországban élő Schilling Árpáddal a Népszava készített interjút, annak kapcsán, hogy a 71 áldozatot követelő hűtőkamionos embercsempész bűntettetet feldolgozó Éden Panzió című horvátországi rendezése október 8-án Budapesten vendégszerepel.

Ennek kapcsán a színházrendező a kollektív bűnösség problematikájáról is beszélt:

"Ezt egyrészről én is elvetem, hiszen generációról generációra hordani hasonló terhet egy igazságtalan helyzet. Másrészt viszont a korábbi bűnösség, a cinkosság, az elhallgatás későbbi felvállalása, az önmagunkkal való szembenézés egy sokkal élhetőbb és tisztább helyzetet teremthet. Ennek a kollektív bűnösségnek az újkori formája a migrációval szembeni viselkedés. A háborúból, nyilvánvaló diktatúrákból és éhezés elől menekülő emberekkel szembeni cinikus vagy „csak” pragmatikus ellenállás, illetve a kerüljük a témát hozzáállás, a tabusítás felveti a kollektív felelősség kérdését. Sokan vívódnak, hogy mi is ilyenkor az egyén szerepe, mi volna a helyes hozzáállás. Én többek között azért is hagytam el az országot, mert nem bírtam elviselni, hogy akár a közvetlen környezetem is hogyan alkalmazkodott az általam tűrhetetlennek tartott narratívához. A jelenlegi rezsim, de a magyar ellenzék sem tesz semmit ezzel a morális felelősséggel. Az ellenzéki összefogás elvi állásfoglalásában kifejezetten elismerően nyilatkoztak a határkerítésről, és nem fogalmaztak meg következetes anti-rasszista és emberjogi politikát. Láthatóan az tűnik a legbölcsebb viselkedésnek, ha tabusítjuk a kérdést, és egyszerűen túllépünk rajta. A történelem viszont azt bizonyítja, hogy ezek az elhallgatások, mint fájó sebek ott maradnak mindannyiunkban és így vagy úgy, de megkeserítik az életünket. A művészet betöltheti az élő lelkiismeret szerepét. Bemutathatja, mi az ára a tabusításnak, az elhallgatásnak, a tagadásnak. Lesznek, akik belepusztulnak, mert nem bírják el ezt a lelkiismereti válságot, vagy ezt a terhet más cselekedeteikben vezetik le, akár családon belül, erőszakosan"

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.