Schilling Árpád: a jelenlegi rezsim, de az ellenzék sem tesz semmit ezzel a morális felelősséggel

  • narancs.hu
  • 2021. október 7.

Színház

A rendező  a migrációval szembeni viselkedésről is beszélt.

A Franciországban élő Schilling Árpáddal a Népszava készített interjút, annak kapcsán, hogy a 71 áldozatot követelő hűtőkamionos embercsempész bűntettetet feldolgozó Éden Panzió című horvátországi rendezése október 8-án Budapesten vendégszerepel.

Ennek kapcsán a színházrendező a kollektív bűnösség problematikájáról is beszélt:

"Ezt egyrészről én is elvetem, hiszen generációról generációra hordani hasonló terhet egy igazságtalan helyzet. Másrészt viszont a korábbi bűnösség, a cinkosság, az elhallgatás későbbi felvállalása, az önmagunkkal való szembenézés egy sokkal élhetőbb és tisztább helyzetet teremthet. Ennek a kollektív bűnösségnek az újkori formája a migrációval szembeni viselkedés. A háborúból, nyilvánvaló diktatúrákból és éhezés elől menekülő emberekkel szembeni cinikus vagy „csak” pragmatikus ellenállás, illetve a kerüljük a témát hozzáállás, a tabusítás felveti a kollektív felelősség kérdését. Sokan vívódnak, hogy mi is ilyenkor az egyén szerepe, mi volna a helyes hozzáállás. Én többek között azért is hagytam el az országot, mert nem bírtam elviselni, hogy akár a közvetlen környezetem is hogyan alkalmazkodott az általam tűrhetetlennek tartott narratívához. A jelenlegi rezsim, de a magyar ellenzék sem tesz semmit ezzel a morális felelősséggel. Az ellenzéki összefogás elvi állásfoglalásában kifejezetten elismerően nyilatkoztak a határkerítésről, és nem fogalmaztak meg következetes anti-rasszista és emberjogi politikát. Láthatóan az tűnik a legbölcsebb viselkedésnek, ha tabusítjuk a kérdést, és egyszerűen túllépünk rajta. A történelem viszont azt bizonyítja, hogy ezek az elhallgatások, mint fájó sebek ott maradnak mindannyiunkban és így vagy úgy, de megkeserítik az életünket. A művészet betöltheti az élő lelkiismeret szerepét. Bemutathatja, mi az ára a tabusításnak, az elhallgatásnak, a tagadásnak. Lesznek, akik belepusztulnak, mert nem bírják el ezt a lelkiismereti válságot, vagy ezt a terhet más cselekedeteikben vezetik le, akár családon belül, erőszakosan"

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.