rés a présen: A napokban példaértékű kiállás zajlott nálatok Nagyváradon a kulturális intézmények összevonása ellen, a megmozdulás egyik főszervezője voltál. Miről van itt szó?
Tóth Tünde: A megyei önkormányzat élére új ember került, aki úgymond költséghatékonyan szeretné működtetni a kulturális intézményeket. Hat hónappal ezelőtt már leépítéseket kért, a Szigligeti Színház eleget is tett a kérésnek. Most előkészítés nélkül közölte: összevonná a három intézmény – a román és magyar színház, három-három tagozattal, plusz a Filharmónia – adminisztrációját és műszaki személyzetét, valamint projekt alapú társulatokat szeretne. Csakhogy itt hosszú évek óta mindenkinek van saját arculata és művészeti munkája, amelyet mindez ellehetetlenítene. Minél többen állnak mellénk, annál nagyobb az esélye, hogy hatást tudunk gyakorolni a román kulturális minisztériumra.
rap: A Szigligeti Színháznak is hangadó figurája vagy.
TT: Nagyváradi vagyok, de jó nagy kanyarral érkeztem ide vissza. Kolozsváron kezdtem a pályámat, hamar családot alapítottam, majd az ugyancsak színész férjemmel, Diményi Leventével elszerződtünk Temesvárra. Ott is nagyon jól éreztük magunkat, de kezdőként nehéz volt az élet két gyerekkel. Egyszerű okok miatt jöttünk vissza Váradra 2009-ben, itt élnek a szüleim, akik segíteni tudtak. Sok fiatal ment el akkor, a legtöbben Pestre szerződtek. Az épp idekerülőkkel nagyon akartunk valamit, és nem titkolhatom, hogy mindig lendületben voltam egy jó színházi irány felé.
rap: Melyik a jó színházi irány?
TT: Olyan előadást csinálni, amely mélyen megérinti az embereket. Ez is a probléma a mostani helyzettel, hogy a költséghatékonyság mellett azt is akarják, hogy maradjunk csak a szórakoztatásnál. Imádom a humort, de a forma és a mondanivaló fontosabb. Az a lényeg, amiről a Hamlet is szól: ne kezdjünk ki a színészekkel, mert kemény tükröt fognak tartani. Apropó, Hamlet: tavaly októberben volt a bemutatója, és szomorú, hogy nem tudtuk játszani azóta sem, de most a rugalmasság a fontos, azt játsszuk, amit a szabályok lehetővé tesznek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
