rés a présen

„Tom Hardyt egyszer szívesen elpáholnám a vásznon”

  • rés a présen
  • 2019. november 27.

Színház

Játszott függetleneknél, kőszínházaknál, volt olyan előadásban, amely a bemutatón megbukott, és olyanban is, amely nyolcadik éve van műsoron. Interjú Keresztény Tamás színész, zenész

rés a présen: Valójában nem inkább rocksztár akartál lenni?

Keresztény Tamás: Édesapám zenész volt, ezért amióta az eszemet tudom, mindig zene vett körül. A ház, amelyben felnőttem, tele volt hangszerekkel, mint ahogy az is, ahol most élek. A zene és a zenélés magától értetődő az életemben. Így lett az a színház is. A kettő nemhogy hasonlít egymásra, hanem majdhogynem ugyanaz. Zenekarom, a Bekvart most tízéves. Ebben a tíz évben volt sok vidéki koncert, Sziget Fesztivál és körülbelül minden, ami egy zenekarral megtörténhet. Ami biztos, hogy hobbiból munkahely lett.

rap: Anno volt valami elhatározásod a színészettel kapcsolatban? Milyen színházat tartasz most érvényesnek?

KT: Az egyetemen az volt a célom, hogy bekerüljek egy kőszínházba, és onnan menjek nyugdíjba. Hihetetlen, hogy ez mennyire megváltozott. Szerencsés vagyok, mert az elmúlt nyolc évben rengeteg mindent csináltam.

Játszottam függetleneknél, kőszínházaknál, voltam olyan előadásban, amely a bemutatón megbukott, és olyanban is, amely nyolcadik éve van műsoron. Játszottam báb- és ifjúsági előadásokban. Voltam zenész és zeneszerző, szinkronizáltam, forgattam, rendeztem. Arra jöttem rá, hogy az a legjobb, és talán a legvagányabb is, ha az ember mindenhez ért. Ebben Göttinger Pali a követendő példa számomra.

false

 

Fotó: Trokán Nóra

rap: Melyik a legrégebben műsoron lévő előadás, amelyben benne vagy?

KT: A Dohány utcai seriff a 2012-es bemutató óta műsoron van. Idén nyáron, az Ördögkatlan Fesztiválon volt belőle a 100. előadás. Kezdetben a Jurányiban játszottuk, pár éve pedig az Örkény Színházban megy. Megjártuk vele Washingtont és New Yorkot is. Az Örkényben rendszeresen játsszuk magyarul és angolul is. Nagyon fontos előadásnak tartom. Nem tudom elképzelni, hogy egyszer esetleg eltemetjük.

rap: Mi a legfrissebb előadásod?

KT: Két bemutatóm is volt az évad elején. Az egyik az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezetnél A világ legzenésebb meséje című zenés beavató előadás kicsiknek, amelyet Kocsis Zsófiával és Komlóczi Zoltánnal játszunk, és én rendeztem.

A másik a Táp Színház, a CAFe Budapest és a KuglerArt Szalon közös produkciója Sokadik pillangó címmel. Bereczki Csilla rendezte, aki eredetileg zeneszerzőnek hívott, aztán jött egy telefon, hogy mégis lenne benne pár mondatom, majd azt vettem észre, hogy egy zongora előtt ülök és monológokat mondok. Nehéz megfogalmazni, miről szól, leginkább úgy tudom összefoglalni, hogy ez egy erőszakellenes előadás. Novemberben lesz újra látható.

rap: A közeljövőben miben láthat még téged a közönség?

KT: A Dohány utcai seriff az Örkényben és az I. Erzsébet a Szkéné Színházban ebben az évadban is műsoron van. Pécsen a Bóbita Bábszínházban Schneider Jankó rendezésében csinálom a Robin Hoodot, ez a darab szerintem sok helyre el fog jutni. A karácsonyi időszakban a Bóbitában játszom majd Az elveszett szaloncukor című előadásban.

false

 

Fotó: Facebook/Bekvart

Az Escargo Hajójával megy a Toldi – ezt egyedül játszom –, meg a már említett A világ legzenésebb meséje, ezek mellett most kezdek próbálni egy előadást Szalai Ádám rendezésében. A Szociopolyt is játsszuk már harmadik éve, különböző helyeken. A zenekarral pedig a 10 éves szülinapunkra készülünk. Lesz klip, új kislemez, és reményeim szerint rengeteg koncert.

rap: Ki az, akivel legmerészebb álmaidban szívesen játszanál rockot vagy színdarabot?

KT: Tom Hardyt egyszer szívesen elpáholnám a vásznon. Az Aranyéletben is szívesen játszottam volna, de ez a vonat elment. Lovasi Andrással és Beck Zolival muszáj lesz együtt zenélnem. Ha ezek sikerültek, nyugdíjba megyek.

(Interjúnk a Magyar Narancs 2019. október 24-i számában jelent meg, a Rés a présen nevű rovatunkban.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.