Verseny nélkül nem vehetnek részt a POSZT-on – Lendületben a Teátrumi Társaság

Színház

Nem léphetnek vissza a versenytől a POSZT-bojkotthoz csatlakozott előadások alkotói, ezt találta ki a Teátrumi Társaság. Aki mégis, azzal szerződést bontanak, kizárják a POSZT-ból, meg még ki tudja honnan.

Újabb fejezetéhez érkezett a POSZT-bojkott ügye, amely mára odáig jutott, hogy a kritikusok után a versenybe válogatott előadások alkotói, társulatai is kifejezték nemtetszésüket; az Örkény Színház visszalépett a versenytől, de előadásaikat, ahogyan a szintén bojkottáló fiatal színházcsinálók, Kovács D. Dániel és Boross Martin a Szputnyik Hajózási Társaság és a STEREO Akt produkcióit lejátsszák, ám az átláthatatlan megmérettetésben nem kívánnak részt venni.

Egy hónapja a POSZT szakmai tulajdonosai, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság nyílt levélben kvázi megpróbálták jobb belátásra bírni a bojkotthoz csatlakozott művészeket, hogy ugyan, ne csináljanak már hasonló badarságot.

Ehhez képest a Magyar Teátrumi Társaság hétfői közleményében arról tájékoztatott, hogy a Vidnyánszky Attila elnökletével működő társaság felveszi a kesztyűt, és megelégelve holmi művészek szabad véleménynyilvánítását, átmegy zsarolósba. A Teátrumi Társaság közgyűlése ugyanis úgy foglalt állást, hogy „a versenykiírásnak megfelelően a POSZT versenyprogramjába beválogatott előadások csak és kizárólag úgy vehetnek részt a találkozón, hogy vállalják a megmérettetést”.

Vagyis gyakorlatilag megtiltják, hogy bárki visszalépjen a versenytől. Ennek érdekében a Teátrumi Társaság grémiumából álló közgyűlés arra szólította fel saját elnökségét – ami elég vicces fejlemény –, hogy „az elnökség azt az álláspontot képviselje, hogy azon produkciók szerződéseit, amelyek a versenybe történő beválogatás ellenére nem kívánnak részt venni a XV. POSZT versenyprogramjában, jogi szakértő bevonásával, a felbontás érdekében, vizsgálja felül”.

Vagyis körülbelül egy hónap alatt arra jutottak, hogy ha nincs verseny, nincs játék. E húzásnak azonban persze jogi akadályai lehetnek, ugyanis nem vagyunk benne biztosak, hogy csak úgy simán, hirtelen ötlettől vezérelve lehet szerződést módosítani vagy azt felbontani, főleg, hogy információink szerint nincs a mondott ürügyre utaló kikötés a szerződésekben. Jegyezzük meg, mindezt – valószínűleg – színtiszta szakmai alapon teszi a Teátrumi Társaság, amit az is bizonyít, hogy felszólította „a POSZT zsűrijét és a POSZT Kft.-t, hogy biztosítsa azt, hogy a zsűri minden versenyprogramban részt vevő előadást zsűrizzen le, és döntéseit az összes előadás megtekintése alapján hozza meg”.

A Színházi Társaság mai közleménye szerint „nem támogatja azt a megoldást, hogy a három színház egyáltalán ne jelenjen meg a POSZT-on”, kíváncsian várjuk, mi lesz ebből a véleménykülönbségből, mert ugye a szakma, mint látjuk, nem igazán számít. Kérdés nincs. Játsszák le, mérettessenek meg, zsűrizze le, osszák ki és nix ugribugri, mert irgum-burgum lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.