Verseny nélkül nem vehetnek részt a POSZT-on – Lendületben a Teátrumi Társaság

Színház

Nem léphetnek vissza a versenytől a POSZT-bojkotthoz csatlakozott előadások alkotói, ezt találta ki a Teátrumi Társaság. Aki mégis, azzal szerződést bontanak, kizárják a POSZT-ból, meg még ki tudja honnan.

Újabb fejezetéhez érkezett a POSZT-bojkott ügye, amely mára odáig jutott, hogy a kritikusok után a versenybe válogatott előadások alkotói, társulatai is kifejezték nemtetszésüket; az Örkény Színház visszalépett a versenytől, de előadásaikat, ahogyan a szintén bojkottáló fiatal színházcsinálók, Kovács D. Dániel és Boross Martin a Szputnyik Hajózási Társaság és a STEREO Akt produkcióit lejátsszák, ám az átláthatatlan megmérettetésben nem kívánnak részt venni.

Egy hónapja a POSZT szakmai tulajdonosai, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság nyílt levélben kvázi megpróbálták jobb belátásra bírni a bojkotthoz csatlakozott művészeket, hogy ugyan, ne csináljanak már hasonló badarságot.

Ehhez képest a Magyar Teátrumi Társaság hétfői közleményében arról tájékoztatott, hogy a Vidnyánszky Attila elnökletével működő társaság felveszi a kesztyűt, és megelégelve holmi művészek szabad véleménynyilvánítását, átmegy zsarolósba. A Teátrumi Társaság közgyűlése ugyanis úgy foglalt állást, hogy „a versenykiírásnak megfelelően a POSZT versenyprogramjába beválogatott előadások csak és kizárólag úgy vehetnek részt a találkozón, hogy vállalják a megmérettetést”.

Vagyis gyakorlatilag megtiltják, hogy bárki visszalépjen a versenytől. Ennek érdekében a Teátrumi Társaság grémiumából álló közgyűlés arra szólította fel saját elnökségét – ami elég vicces fejlemény –, hogy „az elnökség azt az álláspontot képviselje, hogy azon produkciók szerződéseit, amelyek a versenybe történő beválogatás ellenére nem kívánnak részt venni a XV. POSZT versenyprogramjában, jogi szakértő bevonásával, a felbontás érdekében, vizsgálja felül”.

Vagyis körülbelül egy hónap alatt arra jutottak, hogy ha nincs verseny, nincs játék. E húzásnak azonban persze jogi akadályai lehetnek, ugyanis nem vagyunk benne biztosak, hogy csak úgy simán, hirtelen ötlettől vezérelve lehet szerződést módosítani vagy azt felbontani, főleg, hogy információink szerint nincs a mondott ürügyre utaló kikötés a szerződésekben. Jegyezzük meg, mindezt – valószínűleg – színtiszta szakmai alapon teszi a Teátrumi Társaság, amit az is bizonyít, hogy felszólította „a POSZT zsűrijét és a POSZT Kft.-t, hogy biztosítsa azt, hogy a zsűri minden versenyprogramban részt vevő előadást zsűrizzen le, és döntéseit az összes előadás megtekintése alapján hozza meg”.

A Színházi Társaság mai közleménye szerint „nem támogatja azt a megoldást, hogy a három színház egyáltalán ne jelenjen meg a POSZT-on”, kíváncsian várjuk, mi lesz ebből a véleménykülönbségből, mert ugye a szakma, mint látjuk, nem igazán számít. Kérdés nincs. Játsszák le, mérettessenek meg, zsűrizze le, osszák ki és nix ugribugri, mert irgum-burgum lesz.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?