Színház

Virágot Algernonnak

Színház

Rendes bulvárdarabként fut Daniel Keyes műve Szervét Tibor átiratában: minőségi játék, a műfajnak megfelelő színészi alakítások, ötletes látvány. Valami mégis hiányzik. Pedig ki ne ismerné a művet, amelyet Szervét nemcsak átírt, hanem a főszerepet is eljátssza. A szerep nyilván jutalomjáték, bár a hasonló karaktereknél fennáll a veszély, hogy a játék átcsap ripacsériába. Ezúttal hellyel-közzel sikerül ezt megúszni. Tisztességes adaptáció folyik, semmi aktualizálás, Horgas Ádám rendezése aligha akar napjainkról beszélni vagy akár csak utalni rá, mert egyszerűen nem ez a dolga: adott egy történet, amit el kell mesélni, és kész. És itt kezdődik a probléma.

Mert szembeötlő, hogy a Keyes-műnek lejárt a szavatossága. Az 1959-es novella, majd az 1966-ban írt regény oly módon beszél a fogyatékkal élőkről, ahogy ma már egyszerűen nem lehet. Mert 2015 van. A Virágot Algernonnak nem (csak) egy „csodálatos szellemi felemelkedés” példája, mert nem feltétlenül az emberi kitartásról, optimizmusról és a szeretet erejének megmutatkozásáról szól, hanem orvosi etikáról, emberi egyenlőségről is, és persze a korról, amely ufóként vagy kísérleti alanyként kezeli a kicsit más embereket. Ezek a problémák – a darab gondolati és társadalmi hátterének feltűnő távolsága a jelentől – akár termékeny vitát is generálhatnának, vagy legalább színházi feszültséget, de az előadás során nincsenek se kérdések, se érzékenyítés – csak a sztori. Marad a szimpla szórakozás.

Játékszín, november 11.

Figyelmébe ajánljuk

BKV: csak semmi pánik, lesz fizetés!

A cég megbízott vezérigazgatója belső körlevélben igyekszik nyugtatni a cég dolgozóit, hogy mindenki megkapja a fizetését júniusban. A szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket arról, milyen eszközökkel éljenek, ha ellehetetlenül a BKV és többi fővárosi szolgáltató cég működése.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.