A negyedik Sissi Őszi Tánchét nyitóprogramja a házigazda KET bemutatója volt. Ujszászi Dorottya a tavalyi Ifjú Koreográfusok Fóruma keretében dolgozott együtt a független társulattal, és ő az első, akinek a tehetséggondozó program műhelymunkája után a színház repertoárjára kerül a koreográfiája. Ujszászi felvidítja a hétköznapi kortárs táncot, salsaelemekre építi a kontakt improvizációt – ezt a stílust conslának nevezi. Ebben az úgymond műfajban született az új előadás is, ahol a sztenderd figurák, a balett és kortárs elemek organikusan kapaszkodnak össze, miközben párkapcsolatok történeteit mesélik el.
Ha már latin, akkor terítékre kerülnek a klasszikus férfi és női szerepek. Macsók, lúzerek, magányos szüzek, buja madonnák, merengő széplelkek és nem utolsósorban héja nászutasok bukkannak fel drámai, szentimentális, vagy éppen komikus helyzetekben, fizikai állóképességüket ünnepelve. Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Jakab Zsanett, Wéninger Dalma, Ivanov Gábor, Kovács Péter és Szabó András táncosok előszedik a színészi bátorságot is, és rendre megnevettetik a közönséget, miközben feszes és pontos szólókat, duókat és csoportos szinkrontáncokat adnak elő egy mediterrán bérház udvarára emlékeztető térben, száradni kiakasztott ruhák között. Jól összefűzött epizódok és pazar mozdulatok, ám egészében mégiscsak egy csinos kapcsolati panelgyűjtemény. És bár értem a szélsőséges váltások szándékát, de a laza gegekhez nem passzolnak a szentimentális szerelmes nóták. A végén mégis vastaps a jutalom, hisz mindannyian latinok vagyunk legbelül.
Bethlen Színház, november 14.
