Két pokolgép robbant Kabulban, a halálos áldozatok száma minimum 21

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. április 30.

Terror

Négy újságíró, köztük az AFP fotósa is meghalt.

Kettős pokolgépes merénylet történt hétfőn az afgán főváros, Kabul központjában, huszonegyen meghaltak, huszonheten megsebesültek – közölte az egészségügyi minisztérium.

Az erőszakcselekmény a titkosszolgálatok épületeinek közelében, nem messze a vidékfejlesztési és lakásügyi minisztériumtól történt. Egy öngyilkos támadó éppen akkor robbantott fel egy pokolgépet, amikor a minisztériumokba a reggeli munkakezdéskor tisztviselők érkeztek.

Később a helyszínen összegyűlt emberek, köztük újságírók csoportjához érkezett egy gyalogos, aki szintén működésbe hozott egy robbanószerkezetet. Négy újságíró meghalt, az AFP francia hírügynökség helyi fotósa is köztük volt.

Asraf Gáni afgán elnök

Asraf Gáni afgán elnök

Fotó: Olivier Hoslet/MTI/EPA

Davúd Amin kabuli rendőrfőnök arról számolt be, hogy a fővárosnak azt a területét érte támadás, ahol külföldiek irodái is vannak.

Egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta a támadások elkövetését.

A tálibok szerdán indították idei tavaszi offenzívájukat, amelynek célja helyreállítani korábbi hatalmukat és bevezetni az iszlám törvénykezést Afganisztánban. Azóta az ország számos pontján voltak támadások.

Az év eleje óta emberek százai haltak meg terrormerényletekben, főként Kabulban, annak ellenére, hogy Asraf Gáni afgán elnök februárban feltételek nélküli béketárgyalások megkezdésére tett ajánlatot a lázadóknak.

Frissítés: Az egészségügyi minisztérium újabb közlése szerint 29-re nőtt a halálos áldozatok, 49-re a sebesültek száma. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet órákkal később magára vállalta a terrorcselekmény elkövetését.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.