chili & vanilia - Szép Heléna körtéje - Poires Belle Héléne

  • .
  • 2007. szeptember 6.

Trafik

Itt a szeptember, lassan kénytelenek leszünk búcsút mondani a nyárnak, megsiratni a harsogóan színes, leves nyári gyümölcsök (dinnyék, ribizlik, őszibarackok) emlékét, ízüket elraktározzuk a gondolatainkban, s szinte észrevétlenül áthangolódunk a soron következő társaikra. Ha az időjárás nem is mindig engedi meg azt a luxust, hogy elmerülhessünk az őszi színkavalkád gyönyörűségében, a piacon biztos, hogy legeltethetjük szemünket a szebbnél szebb gyümölcshalmok látványán.

A körte Európában és Ázsiában is őshonos, eredetileg a Kaukázusban termesztették, majd hamar az egész világon elterjedt. Gyorsan ínyencséggé vált, Homérosz egyenesen az istenek ajándékának nevezi. Már az ókori Rómában is nagyon szerették, a 17. században pedig a 72 évig uralkodó Napkirály egyik kedvence volt. A szakértők szerint ma több ezer fajtája ismert, közöttük a leggyakoribb a Vilmos, a Bosc és a Conference, vagy például a kikísérletezett, de nem elterjedt, viszont érdekes fantázianevű "Zöld Magdolna", "Bohusné vajkörtéje" és a "Drouard elnök". A körte az egyik legizgalmasabban használható gyümölcs, klasszikusan kiváló párost alkot vadakkal, markáns húsokkal, pl. kacsával, remek érett sajtok, camembert-ek, kékpenészes sajtok társaságában, de különleges árnyalatot adhat akár egy krumplipürének, krémlevesnek vagy rizottónak is. Nem beszélve az édességfrontról.

A körte Szép Heléna módra klasszikus francia desszert: sűrű, édes, vaníliás szirupban posírozott gyümölcs, amelyet vaníliafagylalttal és forró csokoládéöntettel tálalnak. A modern francia konyhaművészet legendás alakja, Auguste Escoffier kreálta Párizsban, az 1864-ben bemutatott és kirobbanó sikert arató, antik tárgyú, Trójai Heléna történetét feldolgozó Offenbach-operett, a Szép Heléna tiszteletére. Minő öröm, hogy a kreáció megmaradt az utókornak is.

Recept

Hozzávalók (4 személyre)

4 szép, érett körte

fél citrom leve

15 dkg cukor

1 vaníliarúd kikapart magjai

5 dl víz

10 dkg étcsokoládé

1 dl tejszín

1 ek. vaj

vaníliafagylalt

Az egész körtéket zöldséghámozóval hámozzuk meg, úgy, hogy egyben maradjanak, és a száruk is megmaradjon. Egy éles késsel óvatosan vágjuk ki a magházukat (vagy félbevághatjuk a körtéket, úgy könnyebb). Azonnal dörzsöljük be a citromlével, hogy ne barnuljanak meg. A vizet forraljuk fel a vanília magjával és a cukorral, 1-2 percig forraljuk, majd vegyük le a lángot alacsony hőfokra. (A sziruphoz adhatunk fehérbort, fahéjat, citromhéjat.) Állítsuk a lábasba a körtéket, fedjük le, és kis lángon főzzük meg a körtéket, úgy, hogy megpuhuljanak, de ne főjenek szét. Ez a körte fajtájától függően kb. 10-15 perc. Hagyjuk teljesen kihűlni (előző nap is elkészíthető). A csokoládéöntethez az étcsokoládét gőz fölött olvasszuk meg, keverjük hozzá a tejszínt és a vajat. A körtékre csurgassuk rá a forró csokoládét, tálaljunk mellé vaníliafagylaltot.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.