tévésmaci - A szelindek nem túl vad

Két, viszonylag rossz külsejű darab egy lepukkant furgonnal megérkezik valami feltűnően mexikóinak látszó porfészekbe. Gyér fo-gazatú helyi erők sorfala közt előcibálják a vigyorgó, fekete öltönyös, olajos hajú földit, aki aztán mutat nekik valami finomat - jobb helyeken ilyenkor lépnének közbe az ukránok vagy a marszejiek, de ekkor még (1969) a kolumbiainak látszó statisztát sem találták fel Hollywoodban.

Na, a csávó igen büszke a portékájára, két csinos kis akkumulátornyit ad belőle, konkrétan egy maréknyi dollárért. Barátságos búcsú - a francba, miért nem lőnek még az ukránok? Aztán máris a két jómadarat látjuk megint a furgonjukkal. Egy parkolóban randiznak valami rojszrojsszal, a sárga lencsés napszemüveget viselő, ám ugyancsak kedélyes kretén viszont már egy szekérderék lovettát szúr le az ismert anyagért. A kép vált, hirtelen nem is tudom, mi ez, delejes színekben pompázó izé, egy motorkerékpár benzintankja, piros meg sárga. Lassan átúszunk a másikra, az már valahonnan ismerős: csillagos, sávos. Innen már mindenkinek ismernie kell. A tanksapka lecsavarva, egy hosszú műanyag csőbe sodornak fürge ujjak készséges dollárokat. Aztán a két motor kicsűr a csűrből. Ahogy a szolgalmi útról a kövesre térnének, még megállnak egy pillanatra - nos, itt esik, amit a helybéli lágyszívű kritikus kicsit beljebb vizionált. Peter Fonda elhajítja a karóráját! És utána: főcím! Born to be Wild! Hohó, egyszer azt olvastam valami fájlcserélőn, hogy Best of Steppenwolf, biztos tizenkétszer lenyomták a nevezett dalművet. Mindegy, ellenőrizhetik a héten. Ám előbb:

Pénteken (7-én) aki korán kel, aranyat lel: Sógorom, a zugügyvéd Billy Wilder tollából - reggel nyolckor az MGM-en. Ha ismernék az én sógoromat, biztos felhúznák a vekkert. A sógornőmet majd egy reggel hatos filmnél küldöm magukra! Ezt nyugodtan vehetik fenyegetésnek, még az is lehet, hogy fényképpel közlöm. Este azonban tíz előtt tíz perccel a Dunán Bin-Jip - Lopakodó lelkek. Magam csak annyit szólok, hogy lopakodjék inkább ki-ki nyugalomba, bár a csajoknak tetszeni szokott. Nekem csak az eperfa.

Szombaton a bőségesen tárgyalt Szelíd motorosok kél versenyre, hát, már megint a dollárokkal - nehogy azt higgyék, hogy a főcím utáni részt nem lehet ugyanennyi szóval elmesélni. Mindegy, ez 22.25-kor lesz az m1-en, az MGM-en meg tíz perccel később kezdődik Leone dollártrilógiájának egyik legérdektelenebb darabja (három ilyen van, mármint legérdektelenebb), a Pár dollárral többért.

Vasárnap nézzék meg Michael Douglas parókáját az Érzéki csalódásban, nekem is van egy olyan, egyházi ünnepeken viselem, meg ha vendégségbe jön a már adreszszált sogornőm, aki egy deklaszszált laposelem (Duna; 22.35). Egyszerűen kötelező hajnalig fennmaradni a magyarságnak, mert a Film+-on nulla óra ötvenötkor a Bögyös macák a szellemtanyán című filmmel indítják a napot. Ilyen cím persze nincs, mondhatják, hogy csak én találtam ki. És tévednek.

Hétfőn még mindig ennek a hatása alatt, ássanak el egy hátaslovat.

Kedden már fél nyolckor fel lehet kelni (küldjem a rokont?), mert az MGM Tom Sawyert nyom. Majd ha Huckleberry Finn helyett Buga Jakab vécétisztító vagy Becky Thacher helyett felesége bugyiban jön vele, akkor talán. Addig kelljen fel Dózsa népe.

Szerdán meg még akkor sem! Eb ura, frankón!

Csütörtökön Marlon Brando rendezésével leszünk beljebb, de úgy emlékszem, nem rendezőként tartjuk számon őkelmét, tán okkal is (Félszemű Jack; Filmmúzeum; 17.05). A múltkor itt valamiért dicsértük az Estély habfürdővel című felszólamlást, az MGM-en 23.40-kor kiderül: hazudtunk. Úgyhogy most el is bujdosunk (a tévé elől).