chili&vanília - Szumák, szumák

  • .
  • 2010. július 15.

Trafik

Néha arról ábrándozom, milyen izgalmas lenne egy gasztronómiai időutazás. Vajon milyen volt a savanyú, amikor még nem volt citrom, a sós, amikor még mindent garummal (erjesztett halszósz) sóztak, vagy az édes, amikor a cukor sem az volt, ami ma.
A citrom hiányát például egészen drámaiként élném meg, el sem tudom képzelni, hogy milyen lehet nélküle főzni. Pedig itt volt például a szumák, amelyet savanyításra használtak. Ez a meggybordó fűszer, amely valójában a cserszömörce bogyója, az arab-török konyhában ma is meghatározó alapanyag, de a világ néhány más konyháján is előfordul: Indonéziában például sűrű savanyú kivonatot készítenek belőle és zöldségcurrykhez adják. Az indián őslakosok dohánnyal keverték a levelét vagy limonádéhoz adták. Törökországban igen gyakori, itt halételeket, salátákat savanyítanak vele, és a kebabok mellé érkező hagymaszeleteket is megszórják vele, amitől gyönyörű rózsaszínűek lesznek. Iránban rizspiláfra kerül, Jordániában (és más arab országokban) a za'atar nevű fűszerkeverékbe.

Szumák kapható itthon a közel-keleti és török élelmiszereket árusító üzletekben (Culinaris, Ázsia, Keleti Élelmiszerek boltja - pl. a Lehel piacon), ismerkedéshez elég egy kisebb csomag. Kipróbálásához ajánlom például az alábbi három gyors és egyszerű receptet.

Szumákos-meggyes limonádé: Lábasban felforralunk fél liter vizet. Hozzáadunk 20 dkg cukrot, 25 dkg kimagozott meggyet, egy citrom levét, két evőkanál őrölt szumákot és néhány szem zöld kardamomot. Összeforraljuk, majd leszűrjük. Teljesen kihűtjük. Jéghidegen, szódavízzel felöntve, citromkarikával kínáljuk. Rózsaszínű, nagyon frissítő.

Fattoush (libanoni saláta pitachipsszel): Ezt a salátát eredetileg azért találták ki, hogy a megmaradt, kiszáradt pitát értelmesen tudják felhasználni. A zöldségek összetétele szezontól és hangulattól függően változhat. A pitát nagyobb falatnyi darabokra vágjuk, megkenjük kevés olívaolajjal, és 200 fokos sütőben ropogósra sütjük (vagy forró olajban kisütjük). Felkockázott uborkát, paradicsomot, felkarikázott újhagymát, salátaleveleket összeforgatunk finomra aprított petrezselyemmel, mentával, olívaolajjal és őrölt szumákkal. A pitachipset a tetejére szórjuk.

Szumákos-szezámmagos rántott csirke: A bundához friss, házi zsemlemorzsát összekeverünk egy evőkanál őrölt szumákkal, reszelt citromhéjjal, durvára vágott, sótlan pisztáciával, szezámmaggal és reszelt parmezánnal. A csirkemelldarabokat hagyományosan liszttel, tojással panírozzuk, majd a fűszeres bundába forgatjuk. Forró olajban (vagy tisztított vajban) elősütjük, és 180 fokos sütőben 8 perc alatt készre sütjük. Zöldsalátával tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.