Kulthírek

  • .
  • 2010. július 15.

Trafik

FILMRESTAURÁCIÓ INDIÁBAN 6,6 millió rúpiát, azaz több mint 140 millió dollárt szán az indiai kormány filmritkaságok, köztük bollywoodi némafilmek restaurálására. A Times of India szerint a köz- és magánarchívumokban romló játékfilmes örökség megóvása mellett gondot fordítanak a Gandhit, Nehrut és az ország függetlenségi harcának más vezetőit megörökítő mozgóképes dokumentumokra is.
Összesen 2500 címről van szó, közülük csaknem 1500 némafilmről.

NÉMET IRODALMI DÍJAK Reinhard Jingl személyében megnevezték a legrangosabb német irodalmi elismerés idei nyertesét: az 57 éves berlini regényíró október 23-án Darmstadtban veheti át a Büchner-díjat és a vele járó 40 ezer eurót. A város keleti felében született Jingl első regénye (Mutter Vater Roman) nem marxista történelemfelfogása miatt csak 1990-ben jelenhetett meg. Öt évvel későbbi, Abschied von den Feinden című regényéért Döblin-díjban részesült.

Másnap Lübeckben Christa Wolf is jelentős elismeréssel és szép összeggel gazdagodhat: a több magyarul is olvasható regényt (Kettészelt ég; Ki volt Christa T.?; Üzemzavar: egy nap hírei - Csernobil; Kasszandra) jegyző írónőnek ítélték a 25 ezer euróval dotált idei Thomas Mann-díjat.

50 ÉVES A TWIST Philadelphiában ingyenes koncerttel ünnepelte meg a 68 éves Chubby Checker élete első világslágere, a The Twist megjelenését: a kislemez (egyébként egy Hank Ballard-szám feldolgozása) világszerte táncőrületet indított el. Ma már fel sem tűnik, de - a mozdulatokon túl - a twist fő újítása az volt, hogy a táncoló pár tagjai nem érintették egymást.

KARLOVY VARY: A NYERTESEK A spanyol Agusti Vila alkotása, a La mosquitera nyerte a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál fődíját, a zsűri különdíját pedig a cseh Jan Sverák filmje, a Kuky se vrací. Kristály Glóbuszt vehetett át életművéért az orosz Nyikita Mihalkov és a cseh Juraj Herz.

MEXIKÓ, MEXIKÓ Habár valójában 1907. július 6-án született, de hogy még közelebbi kapcsolatba helyezze önmagát az 1910-es mexikói forradalommal, születése évét is inkább 1910-re datálta utólag Frida Kahlo - a művészetéért rajongó utókornak így két alkalma is teremtődött születése 100. évfordulójának megünneplésére. A 2007-esen már túl vagyunk, most pedig Berlinben rendeztek neki nagyszabású retrospektív tárlatot. A Martin-Gropius-Bau augusztus 9-ig nyitva tartó kiállításán több mint 150 festménye és rajza tekinthető meg a róla és családjáról készült fotókkal együtt - két hónap alatt már több mint 150 ezer látogatót regisztráltak. Ilyen nagyszabású Kahlo-retrospektív eddig soha nem jött össze: sikerült egy tető alá hozni a félig német származású festőnő műveinek két legnagyobb magángyűjteményét és számos mexikói és észak-amerikai múzeumi darabot, melyek Berlin után a bécsi Kunstforumban láthatók majd.

Kahlo műveivel párhuzamosan, ugyancsak a Martin-Gropius-Bau termeiben Teotihuacan - Mexikos geheimnisvolle Pyramidenstadt címmel október 10-ig páratlan kiállítás látható Közép-Amerika legrégibb és legnagyobb ősi városáról. Az UNESCO világörökségi listáján lévő Teotihuacan és a kétezer éves azték kultúra gazdagságát több mint 450 tárgy reprezentálja, zömük most látható először Európában. A kiállítás kurátora, Felipe Solís Olguín csak az előkészítésben vehetett részt: a legtöbb tárgyat kölcsönző mexikóvárosi Museo Nacional de Antropología igazgatója tavaly, hetekkel az anyag ottani bemutatása előtt, 65 éves korában elhunyt. (Illusztrációinkon a két kiállítás plakátja, rajtuk Frida Kahlo önarcképe és egy i. sz. 300-550 között, türkiz, amazonit, obszidián és kagylóhéj felhasználásával készült maszk.)

Mexikó idén kettős jubileumot ünnepel: az ország függetlenségi háborúja 1810-ben, a Frida Kahlo kapcsán említett forradalom 1910-ben tört ki. Ez utóbbi egyik vezetője, Emiliano Zapata emlékét idézi fel a mexikóvárosi Museo Nacional de Historia Zapata en Morelos című kiállítása. Zapata Morelos tartományban született, s itt is ölték meg ellenségei: tárgyalásra hívták, és agyonlőtték. A kiállításon a róla - életében és azóta - készült képek mellett megtekinthető az emblematikus sombrero is, melyet halálakor a parasztvezér viselt.

ANNE FRANK KÉPREGÉNYEN Az amszterdami Anne Frank-ház képregény formában megjelentette Anne Frank naplóját: szövegét Sid Jacobsen írta, Ernest Colon rajzolta. Az amerikai páros nevéhez fűződik a New York-i terrortámadás grafikus verziója, a The 9/11 Comission Report is. A holland és angol kiadást német, francia, spanyol és olasz követi majd. A német koncentrációs táborban elhunyt holland zsidó kislány történetének képregényesítésével kortársait, a mai 13-14 éveseket célozzák meg. A második világháború és a holokauszt oktatásában már sikerrel alkalmazták Eric Heuvel képregényeit is.

VÖRÖS PAVILON Élete első nagy-britanniai munkáját készítette el napjaink egyik legismertebb építésze, Jean Nouvel - igaz, ez is csak ideiglenesen áll a londoni Hyde Parkban. A londoni buszok és telefonfülkék hagyományos piros színét a gyönyörű zöld környezetben visszajátszó Vörös Pavilon a nyári hónapokban kávéházzal, előadóteremmel, sakk- és pingpongasztalokkal várja a vendégeket, október 17-ig - ingyen. Az idén 40. évfordulóját ünneplő Serpentine Gallery immár tíz éve nyaranta ideiglenes pavilont állít fel ezen a helyen: a sort 2000-ben Zaha Hadid nyitotta, majd Daniel Libeskind, Toyo Ito, Oscar Niemeyer, Olafur Eliasson, Frank Gehry és mások után kapott lehetőséget a francia építész (a korábbi épületek is megtekinthetők a serpentinegallery.org honlapon). Nouvel épületével egy időben nyílt meg a Serpentine Gallery nyári kiállítása: Les archives du coeur címmel a francia Christian Boltanski installációja látható augusztus 6-ig: a látogatók saját szívhangjuk helyszíni rögzítésével gazdagíthatják a művész szívhangarchívumát.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”