Miből? Hát persze, a klasszikusokból, a nagy zenéből, a halhatatlanokból, a világcsudákból, a zene isteneiből. Stb. Közeledik a szezonzárás, ideje van az összegzésnek, és ideje a csömörnek. Most már olykor beérjük egy kis Beach Boysszal is. Hogy is mondta a költő? "Magyarán: elegem van. Torkig vagyok." Petri mindezt Bach Ich habe genug című (a Bach-féle helyesírás egyébként "Ich habe genung", de régi barátunk sosem törődött az ilyen apróságokkal) kantátájához adta kommentárul, melyet 20-án az énekléstől visszavonult nagy NDK-dalénekes, Peter Schreier dirigál, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével, a szólisták az ének tanszak növendékei lesznek (Zeneakadémia, 19.30).
"Ich freue mich auf meinen Tod" - énekli a Bach-kantáta c-moll áriájában az alt, na, idáig azért még áprilisban se menjünk el. Menjünk el viszont 27-én Verdi A trubadúr című örökbecsű operájának koncertszerű előadására, nem a rendező Káel Csaba miatt (wir haben genug), hanem a fellépő énekesek okán: Renato Bruson és Sümegi Eszter nyilván remekel majd; Medveczky Ádám vezényli a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarát (MűPa, Bartók terem 19.00). Leo Slezák, a daliás idők nagy tenorja (képünkön) emlékirataiban bevallotta, hogy noha több százszor énekelte Manrico, a daloskedvű trovatore szerepét, még egyetlenegyszer sem sikerült felfognia, miről is szól ez az opera voltaképpen. Tény, hogy a többek közt cigánykaravánnal, gyermekcserével, Luna gróffal, máglyákkal díszített dalmű még egy Konstanzban végzett hermeneutának is fejtörést okozhat, de hát nem a teljes szürrealista téboly az opera műfajának egyik lényege? És kit érdekel a szöveg? Hát az eredeti helyett ("Gyilkos serege vesszen el!"), a kis zenegyűlölő füle hallatára a Magyar Állami Operaház vérszomjas kórusa az Aidában nem ezt üvöltötte rendszeresen: "Nyirkos segge meressze el!"?! És megértette bárki is a nézőtéren? Ugyan már. Egyébként régen hallott barátunk, Péterfy Jenő szerette A trubadúrt; szerinte Verdi a régebbi olaszoknál "erősebb színeket rakott fel, fűszeresebb, gyakran durvább izgatószereket használt, és figyelmét főleg a tömeghatásra, a karakterisztikusra, a pompázatosra fordította". Rendben, de mi érjük be utána egy butélia Brunellóval. Ha még hitelez a fizetőpincér.
