CANNES ELÕTT Nem hozták még nyilvánosságra a jubileumi, 60. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál programját, de néhány hírt már közzétettek a május 16-27. közötti eseményről. Más neves rendezők társaságában Martin Scorsese, a fesztivál díszvendége jelenti be a filmvilág mesterműveinek restaurálásáért és megőrzéséért tevékenykedő World Cinema Foundation létrehozását. A verseny zsűrielnöke az angol Stephen Frears, az Un Certain Regard szekció zsűrielnöke pedig a francia Pascale Ferran filmrendezőnő lesz.
MÜNCHEN ÚJ MÚZEUMA Zsidó Múzeum - pontosabban egy zsinagógát és egy közösségi központot is magában foglaló épületkomplexum - nyílt meg Münchenben. A Libeskind-féle berlini után ez a második, kifejezetten Zsidó Múzeum céljára emelt épület Németországban, tervezte a saarbrückeni Wandel Hoefer Lorch.
BALASSI OROSZUL Az Orosz Tudományos Akadémia Nauka (Tudomány) elnevezésű kiadójának Irodalmi emlékek című sorozatában napvilágot látott Balassi Bálint teljes költői életműve - az orosz az első idegen nyelv, melyen a Balassi-összes olvasható.
PATTI SMITH GUANTANAMÓRÓL Without Chains címmel dalt írt Patti Smith egy német születésű török állampolgár történetének ihletésére, akit négy év után engedtek szabadon a guantanamói amerikai támaszpontról: a 25 éves Murat Kurnazt al-Káida-tagsággal vádolták, ügyvédje szerint bármiféle meggyőző bizonyíték nélkül.
EGRY E hét végéig, április 22-ig látható az Egry József műveit bemutató kiállítás a Kieselbach Galériában.
EMLÉKEZÕ MACSKAKÖVEK Április 27-én Rónai Béla tisztviselő, Vidor (Weisz) Oszkár cipészkellék- és textiláru-kereskedő és Pollák Imre fűszerkereskedő emlékére réztáblát helyeznek el utolsó szabadon választott lakhelyük, a budapesti Ráday utca 5., 25. és 31. előtti járdába simulva. Pár lépéssel arrébb, a 47. szám alatti 2B Galériában Emlékező macskakövek címmel, a kölni Nemzetiszocializmus Dokumentációs Központtal közös tárlaton mutatják be a Gunter Demnig által kezdeményezett Stolpersteine (kb. botlatókövek) projektet: ennek keretében kőhasábokat betonoznak a járdába, tetejükön réztábla a faji, politikai vagy egyéb okból elhurcolt személy nevével, elhalálozásának helyével, valamint az Itt lakott szavakkal. Kölnben, ahonnan a német művész akciója indult, már 1300 ház előtt "botolhatunk" bele a Hier wohnte feliratú, darabonként 95 euróba kerülő, adományokból finanszírozott lapokba, s tehetjük fel a kérdést: miként történhetett meg mindez? Demnig a német-magyar kulturális kapcsolatokat menedzselő Bipolar szervezésében április 26-án a Goethe Intézetben beszél folyamatosan bővülő, "decentralizált műalkotásáról", amelynek célja, hogy egyes emberek sorsára emlékeztetve járuljon hozzá a múlt feldolgozásához, a konstruktív társadalmi párbeszéd kialakulásához - immár Magyarországon is, ahonnan több mint 500 ezer zsidót és romát hurcoltak koncentrációs táborba. Képünkön a 9000 németországi Emlékező macskakő egyike, Eichstetten városából.
KONCERTEK A KLÍMÁÉRT Július 7-én az 1985-ös Live Aidre emlékeztető Live Earth címmel, s a globális klímaváltozás elleni cselekvésre hívó üzenettel rendeznek sztárokkal teli koncerteket a környezetvédelmi aktivistává lett egykori amerikai alelnök, Al Gore kezdeményezésére a Föld hét pontján. A tévé, a rádió és persze a net segítségével jó kétmilliárd embert szeretnének elérni Sydney, Tokió, Sanghaj, Johannesburg, London, Rio de Janeiro és New York stadionjaiból, hogy e kritikus tömeg erejével próbálják rábírni a kormányzatokat és nagyvállalatokat a klímaválság elleni lépésekre. Nem mindenhol végleges a szereplők listája, de Londonban biztos fellép Madonna, a Genesis, a Foo Fighters, a Red Hot Chili Peppers, James Blunt, a Duran Duran, a Black Eyed Peas, a Beastie Boys és a Bloc Party, New Yorkban pedig a Police, Kanye West és a Bon Jovi.
MEGHALT KURT VONNEGUT New York-i lakásában elesett és fejsérülésébe belehalt a modern amerikai irodalom kiemelkedő egyénisége. 84 éves volt. Írói pályáját a tudományos fantasztikum területén kezdte, s a sci-fi elemei végig jelen voltak műveiben. Első regénye, a Player Piano (Gépzongora, máskor Utópia) 1951-ben jelent meg. A komoly elismerést az 1963-as Macskabölcső hozta el számára. 1969-ben, a vietnami háború elleni mozgalom tetőzése idején robbant be saját hadifogolyélményére, Drezda porig bombázására alapuló műve, Az ötös számú vágóhíd, mely az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewaterrel egy kötetben jelent meg magyarul, 1973-ban. Azóta Vonnegut a legrendszeresebben lefordított külföldi szerzők egyike (Kékszakáll, Időomlás, Mesterlövész, Hókuszpókusz, Bajnokok reggelije, Éj anyánk, A Titán szirénjei, Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian, Börtöntöltelék stb.). Életrajzi jegyzetei Halálnál is rosszabb, illetve Virágvasárnap címmel olvashatók. (Nekrológunkat lásd az e heti számban)
GYÁSZ 78 éves korában elhunyt Sol LeWitt, a minimál és a koncept art egyik úttörője. Az orosz emigráns családban született művész első önálló kiállítását 1965-ben rendezte. Nonfiguratív falfestményei és plasztikái egyaránt geometrikus alapformák variációira épülnek. Képünkön a New York-i Metropolitan Museum of Art tetőkertjén rendezett 2005-ös kiállításának egyik darabja: Splotch (Paca).
91 éves korában elhunyt Méhes György: a Kossuth-díjas erdélyi író (sz. Nagy Elek) az 50-es években meséivel (Gyöngyharmat Palkó, Szikra Ferkó, Világhíres Miklós) és színműveivel ért el sikereket. Romantikus és fordulatos regényei (Orsolya, Bizalmas jelentés egy fiatalemberről, Kolozsvári milliomosok) az utóbbi években nagy olvasottságnak örvendenek.
