csontzene - Kit lát a fény?

  • .
  • 2007. november 8.

Trafik

A Zenegyűlölő olyan ősi, hogy még személyesen ismerte Asztalos Sándort, a Muzsika című zenei folyóirat első főszerkesztőjét, aki 1970-ig, azaz haláláig töltötte be e nem túl lényeges posztot, míg nem sokkal előtte olyan hősköltemények fogalmazásával töltötte idejét, mint a Szabad életünk törvényei (1950) Mindamellett később (mit később? hat év múlva) rezignált, levonta a levonandókat, és a pöttömnyi Csontzenésznek már nem a saját, hanem Rainer Maria Rilke verseit javallotta olvasásra, ami nem vall rossz ízlésre Lett légyen volt bárhogy is, a lap túlélte áldásos tevékenységét, és most üli 50 éves jubileumát (Zeneakadémia, november, 13 1930), és ennek örömére Perényi Miklós, a Keller-kvartett, az Amadinda ütőegyüttes mellett-alatt-fölött-előtt-mögött a magyar zongoristák krémje (Csalog Gábor, Klukon Edit, Kocsis Zoltán, Schiff András, Ránki Dezső) esik a húrok pengetésinek, a modern magyar zeneszerzők krémjének (Ligeti, Kurtág, Dukay Barnabás, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Sáry László, Szőllősy András) műveivel, és akinek ez nem elég, az kap egyet Beethoventől, Dufay-től, Bachtól, sőt még Ligeti fiától, Lukas Ligetitől is Potpourri lesz a javából Bár TévéSmaci unja Goethét, mi meg unjuk lilaborítós-regényes ponyvára hurcolását, mégis kénytelenek vagyunk visszacsempészni e sorozatba, mert noha Schopenhauerrel kívántuk egy ideig helyettesíteni, vele is folyvást a weimari öregfiúba ütközünk Egy beszélgetésükre, mikor a titkos tanácsos úrnak nyomatta képzetfilozófiáját, Arthur ekként emlékezett vissza: "Ám Goethe annyira realista volt, hogy sehogy sem fogta föl, hogy a tárgyak mint olyanok csak annyiban léteznek, amennyiben a szubjektum képzetet alkot róluk Mi az, kérdezte, miközben rám villant Jupiter-szemével, eszerint a fény csak akkor létezne, ha Ön látja?! Nem, Ön nem létezne, ha a fény nem látná Önt!" Képzelhető, mit szólna a fizetőpincér, ha valami ilyesmivel vágnánk vissza neki, mikor a csinos végösszeggel közeledik felénk, mondjuk november 9-ének éjszakáján, miután a MűPa Bartók termében meghallgattuk Ránki Dezsőt Beethoven G-dúr zongoraversenyének szólistájaként a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretében? Vajon nem a 30-as számú Gozzi-féle helyzet lenne ez, melynek neve: vakmerő kísérlet? . .

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.