tévésmaci - Rosszlányokat egy lóért

  • .
  • 2007. november 8.

Trafik

Van az úgy, hogy reggel hatra vagy fél hétre púpozottan teli a hamutartó, s valaki, amikor felállunk, ki akarja borítani az egészet a földre, mert annyit vesztett. De annyit, de annyit, hogy az csak csalással lehetett, s kölök is a képébe röhögött, amikor töltötte neki a konyakot.
Be van itt avatva mindenki, még az utolsó suttyó is. Ilyenkor csitítgatjuk persze, de inkább csak, hogy lassabban lehessen felvenni a nagykabátot, hogy húzzuk a percet, mert sálat tűrve kilépni a fekete reggelbe, az maga a reménytelenség, amikor felszakad a köhögés, amikor űrodisszea a parkoló, amikor mindig nem a válasz az olyan kérdésekre, mint a "megyünk gőzbe?". Bár az a pár lépés a parkolóig, amikor öten egymás mellett, az egyik szitkozódva, a másik köhögve, a harmadik fekete - nos, azért egy szolidabb veszteség sem drága, a reménytelenség ára. Hagyjad, megfizetem! Az se sokkal különb, ha rádióújságot vesz az ember - a regény hal meg előszeretettel, de az csak a végén.

Pénteken szabadnap, hacsak nem töltjük a délidőt a Zone Europa előtt, mert ott 12.10-kor lesz egy Hátsó ablak, éppenséggel megnézhetném, hogy nem a remake-e, de szerintem ez maguknak is belefér. Viszont cserébe már az elején elsütöm a heti hülyeséget, mert utána (14.10-kor) a Fojtogató fojtogató ellen következik, a többi nem érdekes.

Szombaton fény derül a lóra, ugyanis Los Angeles a zsebemben lesz, majd a vásznon lóra mászom, hogyha egyszer Cecil B. vagy Lubitsch Ernő Chevalier helyére a filmre vesz. Az m1-en 13.40-kor mindenesetre Gigi (1958), amit ugyan Vincente Minnelli rendezett, de kétségkívül fellépünk benne, a Chevalier meg én. Mondtam is neki, hogy figyelj, Maurice, Rice, Rice, Maurice. Röhögött. Este ugyanitt negyed kilenckor Agatha Christie, ezúttal A kristálytükör meghasad. Éjszakára is maradunk, 23.20-tól Elek Judit filmje megy, A hét nyolcadik napja. Délben Neela a film+-on? (Csavard be, mint Beckham!)

Vasárnap valami sokaknak ismert vagy kultikus japáni rajzfilm vagy animáció vagy valami, aminek rajongói vannak. Én rajongót még nem láttam, de e-mailt már kaptam tőlük, szeretnek nagyon engemet. Chihiro szellemországban; Duna TV; 19.30. Rá egy órára a Filmmúzeum Korda Sándor-sorozatában A bagdadi tolvaj, simán megnézem.

Hétfőn komcsi: adásszünet.

Kedden Vészhelyzet, az E.R.-ban vendégszerepel Forest Whitaker, mert az sikkes nyilván. Az egészen elvetemült Jack Nicholson-rajongók ne röhögjenek, én ismerek ilyet, bizonyára örülnek az HBO-n 21.30-kor nyomott Hoffának, ami a híres szakszervezeti vaddisznó kalandjait regéli el, mérsékelten szórakoztató formában.

Szerdán ami lesz, az mind már csütörtökön lesz, mert az m1-en 0.15-kor kezdődik A vízből kimentett Boudu 1932-es meséje Jean Renoir elővezetésében az elpimaszodó klosárról. Az RTL Klub és a tv2 0.45-kor méri össze az erejét két nyilvánvaló baromsággal. Az előbbin az Anthrax kezdődik, az utóbbin az Atomgyilkosság, amerikai thriller az angol sci-fi ellen, fojtogató a fojtogató ellen.

Csütörtökön elmondhatjuk Halápi Csabával, hogy "Nyersen dübörgött a Bronxban, aztán átitatta a külvárosokat, a hiphop győzedelmesen emelkedett ki az undergroundból, s elfoglalta helyét a populáris kultúra főáramában" - de ettől sem leszünk sokkal boldogabbak, s attól meg egészen biztosan elmegy az utolsó életkedvünk is, ha a tv2-n, persze már pénteken, tehát 1.20-kor megnézzük a Mindhalálig rapet, az egy amerikai zenés dokumentumfilm 2004-ből. A szerda se szerda, a csütörtök se csütörtök - a tévé kidönti sarkaiból a világot, nem?

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.