Jó hírünk legfeljebb annyi lehet, hogy e hadiállapot sem tudja a környéki vendéglátóipart romba dönteni, s most nem is a Ráday utcára, hanem azokra a helyekre gondolunk, amik "konkrétan" a téren sorakoznak, építési palánkra nyíló kilátással, miközben - különösen ebben a jeges időben - gyakorlatilag életveszélyes megközelíteni őket. De akár hiszik, akár nem, mégis egymásba érnek a református templom közelében.
A Calvin Café névadásával nem vacakoltak sokat, bár így, c-vel és ékezet nélkül akár Kleinre is gondolhatnánk, és innen már csak egy ugrás, hogy valamiféle "trendi" helyet képzeljünk el, ahol a fantáziával leginkább a lakberendező szolgál, a választékot pedig úgy ötvenféle (majdnem ugyanolyan) kávé jelenti. De itt szó sincs erről, noha külsőre ez a hely is olyan "rádays", belül viszont már a kilencvenes évek diáktanyás melege fogad. Nyers téglafal, amatőr falfestmény a régi Budapestről, galéria: az átlagéletkor - velünk együtt - max. 25 év lehet. Úgy tűnik, tipikus söröző-kávézóval van dolgunk, ahol legfeljebb pogácsát és a Marlenka nevű édesipari terméket lehet fogyasztani, így hát komolyan meglep, hogy az asztalra tett A5-ös formátumú nyomtatvány étlap, ráadásul igen sokféle fogással. De ez még hagyján, a Calvin Café árai ugyanis gyanúsan alacsonyak, egy jobb önkiszolgáló étteremben többet kérnek levesért-húsért, pedig itt - igaz, csak egy - felszolgáló is tüsténkedik. S az is tény, hogy a levest nekünk kell vételeznünk a pult előtt álló kondérból.
Ha már itt tartunk, a húsleves (295 Ft) jó meleg, bár az némileg elgondolkodtató, hogy húsnak nyomát sem látjuk benne. Ízre mégsem "kockás", úgyhogy kifejezetten jó bemelegítés - pláne ennyiért, hiszen a tea 340 Ft-ba kerül! Igaz, ekkor már fogyasztottunk padlizsánkrémet pitával (690-ért), ami igazán bőséges volt, de nem különösebben emlékezetes. Ugyanezt elmondhatjuk a rizzsel és tartármártással tálalt sörtésztába öltöztetett tőkehalfiléről (870 Ft), illetve a skandináviai lazacsteakről, ami burgonyapürével és grillezett zöldségekkel (1080 Ft) érkezik. "Meg vannak csinálva", de egyértelmű, hogy a szakács nem bajlódott az alapanyagok kiválasztásával, nem lennénk meglepve, ha kiderülne: a hozzávalók az első útba eső nagykerből származnak. És hát az sem áll, hogy a sütés-főzés folyamata valamiféle alkotómunka lett volna. Minekutána fel sem merül, hogy majd a Gundel palacsintáról (295 Ft) fogunk ódát zengeni, még sincs bennünk cseppnyi rossz érzés sem: a Calvin Café így is jóval több, mint egy közeli tálcás étkezde - hiszen kocsmaként is remekül működik.
