étel, hordó - CLOCK

  • .
  • 2007. november 15.

Trafik

Előbb azt énekeltük, megáll az idő, az égen néma állócsillagok, aztán meg, hogy az idő soha-soha meg nem áll, az órák róják szüntelen az útjukat... Folyik rólunk az esővíz, mint Dali legendás giccsfestményén a számlap, a Déli pályaudvar utolsó (vagy éppen első) kijáratát vesszük célba.
Ha jól sejtjük, arra kell lennie délnek, "hol meleg van, nyugalom és fény". Óránk tizenhetet mutat (17 pillanatot?), sötét borul a városra. Az első kiszemelt menedék olyan szagot áraszt - egy bódé a benzinkút és a vasút közt, s mindez Buda ún. "szívében" -, hogy egy jó szimatú utasnak még Érd-felsőn is facsarja az orrát. Így hát nekivágunk a Nagyenyed utcai meredeknek, mégsem azért, hogy a temetői villamos pályájára álljunk. Hosszú az út az örökkévalóságig, inkább csak egy sarkot fordulunk. Két út áll előttünk, egy biztos és egy ismeretlen.

Az előbbi régi létesítmény, bejárata hordó, neve Fakalapács, a választék tudomásunk szerint mű(gép?)zsíros kenyér és szőlőízesítésű ipari szesz, néha ropi, nem csoda, hogy inkább a járatlan út mellett döntünk. A Clock a túloldalon ketyeg, első ránézésre a nyolcvanas évekből itt maradt lambériás söröző-szuterén, közelebbről árnyaltabb lesz a képzavar: brit pubot imitáló pince lejárata várja lépteinket.

Odalent nem ér különösebb meglepetés, hacsak az nem, hogy a melegséget árasztó faburkolatot, a hasonló bútorzatot és a sárga fényű világítást névadó dekorációkkal dobták fel. Amerre a szem ellát, órák, órák és órák, ha mégsem, akkor órákat ábrázoló képek. A legnagyobb látványosság mégis a mennyezetbe épített tejüveg számlap: időt kérünk, és csak utána az étlapot.

A választék bőséges, de cseppet sem szigetországi. A mexikói (!) és a magyaros (!) kiemelések mellett, nemzetközi, az átlagosnál jóval bőségesebb (és ezért gyanúsabb) kínálat kelleti magát. Hosszas töprengés után itthon maradunk, száz chilis babnál is vonzóbbnak tűnik a házi tarhonya, ami a marhapörkölt (1680 Ft) mellé jár. Meglep az ifjú felszolgáló dinamikus fellépése, de hamar rájövünk, honnan a hév. A helyiség másik felében méretes plazmatévé duruzsol a sportcsatorna gólerős képeivel, pincérünk ott foglal helyet, miután leadta a rendelést. Dohányzik, de az ilyesmi a magyar vendéglátóhelyeket ismerőknek nem okoz különösebb meglepetést. Az már inkább, amit a mellette ülő, ruhájából ítélve felszolgálónak látszó, ám a vendégekkel mit sem törődő ifjú hölgy tesz: miután ráunt a képernyőn bizonyító futballistákra, előkap egy méretes körömráspolyt, és önfeledten manikűrözni kezdi magát. Azt várnánk, hogy a további rémségeket már a saját asztalunkon figyelhetjük meg, de szó sincs erről. Épp ellenkezőleg! Rég ettünk ilyen nagyszerű, remek ízesítésű, megfelelőre főtt marhapörköltet. Noha a tarhonya és az uborkasaláta (390 Ft) nem okozott katarzist, a hús kárpótolt mindenért. Sőt! A szakács óriásra nőtt, gyümölcsöntetes túrógombócával (790 Ft) képes volt további örömforrást fakasztani. Szerencsénkre körömpörkölt nem szerepelt az étlapon.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.