SEX PISTOLS, 2007 A Los Angeles-i bemelegítés után megkezdte rövid brit turnéját a Sex Pistols: öt londoni fellépés után e hét végén Manchester és Glasgow következik. Különösebb évforduló nincs, ha csak az nem, hogy 30 éve jelent meg a zenekar aktív korszakának egyetlen nagylemeze. A The Guardian beszámolója szerint az első londoni koncert épp oly ütős volt, mint amilyet az 1996-os comeback alkalmával adtak - szemben a 2002-ben produkált rossz haknival.
FILMFESZTIVÁL BAGDADBAN Nemzetközi filmfesztivált rendeznek december közepén az iraki fővárosban: a program zömét Egyiptom, Jordánia és Irán adja. Az iraki háború kezdete óta ez az első ilyen rendezvény. Irak filmiparának virágkora a 70-es, 80-as évekre esett, az 1991-es Öböl-háború, a nemzetközi szankciók, majd a legutóbbi amerikai invázió jószerivel lenullázta, s a mozik zöme is megsemmisült vagy tönkrement.
VERZIÓ-MÉRLEG A vasárnap befejeződött 4. Emberjogi Dokumentumfilm Fesztivál legnézettebb filmje A harmadik nem: a hidzsrák Indiában című német munka lett. A magyar filmek közül legtöbben a Dübörög a nemzeti rockra voltak kíváncsiak. A Verzió-díjat a közönség szavazatai alapján a Híd a Vadi felett című izraeli film kapta. Különdíjas lett Groó Diána Előttem az élet című alkotása.
MEGHALT NORMAN MAILER Jövőre lesz hatvan éve, hogy világháborús élményeire alapuló, Meztelenek és holtak című regényével berobbant a modern amerikai irodalom élvonalába egy 25 éves fiatalember: Norman Mailer már nem élhette meg a kerek évfordulót, 84 éves korában, New Yorkban elhunyt. Minden könyvével persze nem dobott akkorát, mint a legelsővel, de 1948-as indulását követően évtizedeken át képes volt kiemelkedő műveket alkotni, s a tényirodalmat újságírói - vagy fordítva, a zsurnalizmust irodalmi - eszközökkel gazdagító szerzők legelső sorába tartozott. Nézeteinek sarkos, sőt szabadszájú megfogalmazása, hedonista életmódja, hat házassága és szenzációt ígérő témaválasztása folyamatosan fenntartotta a közérdeklődést munkái és személye iránt.
Norman Mailer Brooklyn zsidó közösségében nőtt fel, 1943-ban a Harvardon mérnöki diplomát szerzett. A háborúban Japánban és a Fülöp-szigeteken szolgált. A Meztelenek és holtak megjelenésének idején posztgraduális tanulmányúton, Párizsban volt. Hazatérvén az 50-es évek ellenkulturális mozgalmának kulcsfigurái közé került (e korszak egyik alapvetése A fehér néger című esszéje, 1957-ből), s 1955-ben egyike volt a máig működő Village Voice megalapítóinak. Klasszikus teljesítményei közé tartoznak a 60-as évek fontos politikai eseményeit rögzítő riportjai (mint például 1968-ból a Pulitzer-díjjal elismert Az éjszaka hadai és a Chicago ostroma). A 70-es években a legragyogóbb amerikai ikonokról festett közelképet (Marilyn, 1973 és a Muhammad Ali világbajnoki visszatérését megörökítő The Fight, 1975, ennek egy részletét közölte a Nagyvilág), és megírta Pulitzer-díjas tényregényét, A hóhér dalát (1979). Minden korszakából vannak magyarul is olvasható könyvei - az említetteken kívül a Szarvaspark (1955), az Amerikai álom (1965), A kemény fickók nem táncolnak (1984), az Oswald (1995), A Fiú evangéliuma (1997), a Várkastély a vadonban (kritika a Narancs 2007. április 12-i számában) - de ennek a többszöröse vár még fordításra. Utolsó könyve, az On God: An Uncommon Conversation ősszel jelent meg.
CARVER: A HOSSZABB VERZIÓ Jövőre lesz húsz éve, hogy 50 éves korában meghalt Raymond Carver, az amerikai minimalista próza mestere, de ha özvegye elképzelése érvényesül, lehetséges, hogy módosításra szorul majd az írásművészetét kategorizáló "minimalista" jelző: Tess Gallagher költőnő ugyanis azt tervezi, hogy eredeti formájukba visszaállítva jelenteti meg a Miről beszélünk, amikor szerelemről beszélünk? című kötete novelláit. (A címadó darab is olvasható a Kalligram által 1997-ben kiadott, Nem ők a te férjed című Carver-novellagyűjteményben.) Tess Gallagher állítása szerint a Carver 1981-es befutását eredményező kötet számos darabját Gordon Lish szerkesztő nagyjából fele hosszúságúra húzta. Az asszonnyal való megismerkedése után az író levélben kérte szerkesztőjét, hogy állítsa le a megrövidített novellák kiadását, de az nem tett eleget a kérésnek. Ha ki nem is vonhatja a forgalomból a kinyomtatott verziót, legalább a szerzői kívánságot tiszteletben tartva visszaállítaná a hosszabb szövegeket és a kötet Carver által eredetileg választott címét is: Beginners. Az Alfred Knopf kiadó illetékese megdöbbenéssel értesült a tervről, a történelem újraírásának szándékát látja benne. A meccs még nincs lejátszva.
BÛN ÉS BÛNHÕDÉS, AZ OPERA Moszkvában bemutatták Eduard Artyemjev zeneművét, melyet 28 évi munkával készített el Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése alapján. Artyemjev elsősorban filmzeneszerzőként ismert, 150 ilyen munkája közül tán Andrej Tarkovszkij Sztalkere, Andrej Koncsalovszkij Sziberiádája és Nyikita Mihalkov Csalóka napfénye a legismertebb. A moszkvai premieren részt vett Tim Rice: a Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita és más világsikerű musicalek szövegírója állítólag szívesen színre vinné a Broadway-n a Bűn és bűnhődést, melynek zenéje rockos és klasszikus elemeket, hagyományos és elektronikus hangszereket, nagyzenekart és kórust egyaránt alkalmazó, igazi kortárs opera. Dosztojevszkij regényének megzenésítését még 1978-ban vetette fel Artyemjevnek Koncsalovszkij, aki akkoriban egy rockopera lehetőségét látta a történetben. 2002-re készült el a zene, a Moszfilm stúdiójában 200 ezer dollárért rögzített hangfelvételt Alekszandr Vajnstein musicalproducer finanszírozta, aki a darab moszkvai színre vitelének költségét 3-4 millió dollárra becsüli. Hogy végül is mikor és hol mutatják be, azt ma még nem tudni. Rice, Koncsalovszkij és Artyemjev jelenleg a Diótörő filmváltozatán dolgozik - utána akár Dosztojevszkij is jöhet.
MEGTORPANÓ MÛTÁRGYPIAC A remélt új rekordárak helyett a vásárlói óvatosság jeleit volt kénytelen regisztrálni legutóbbi New York-i árverésén a nemzetközi műtárgypiac két vezető cége. A Sotheby's és a Christie's aukcióján több olyan kép is akadt, amelyek vagy csak a becsült ár alatt cseréltek gazdát (mint például egy Gauguin, 40-60 helyett "csak" 39,2 millió dollárért) vagy el sem keltek (mint például Van Gogh valószínűleg utolsó befejezett festménye). Akadtak ugyan jó árak, de az összkép arra mutat, hogy az amerikai gazdaság bizonytalan helyzete visszafogta a vásárlói kedvet.
