Valahogy olyan érzésünk van, hogy amikor a tervezett adó kerül szóba, elsősorban ezekkel számol a törvényhozó. Mintha az nem lenne kisebb baj, ha mindennap a piaci májas-véresben költjük el ebédünket, vagy a heti menü változatosságát csupán a lángosra tett feltét (hétfő: sajt/tejföl, kedd: sajt, szerda: tejföl, csütörtök: fokhagyma, péntek: só) jelenti. Az biztos, hogy nem mi fogunk igazságot tenni, viszont kérdéses, hogy másnak kell-e. Ráadásul tavaly, év végén újabb étteremlánc első szeme nyílt meg/ki: a Váci utca Erzsébet hídhoz közel eső részén húzták fel a Gusto Burger első állomását, ami egyrészt hazai kezdeményezés, másrészt szó sincs egészségkárosításról. A hely beharangozója a következőt állítja magáról: "olyan gyorsétterem, amely kompromisszumok nélkül kínál minőséget: adalék anyagoktól mentes marhahúsból készült hamburgert, friss salátát, kiváló kávét, kézműves süteményeket, minőségi borokat".
Ami a berendezést illeti, a Gusto Burgerről bármi eszünkbe jutna, azt leszámítva, hogy magyar vállalkozásról van szó. Hogy ez most szemrehányás vagy dicséret, döntse el ki-ki maga. Nem különösebben eredeti, de a célnak megfelelő high-tech dizájn fogad, a barna és a zöld dominál, és bár a belső szerkezet szinte egy az egyben a világszerte ismert étkezdéket idézi, a színvilágnak köszönhetően teljesen más karaktere lesz a helynek. Olyan "cukrászdás".
A választék láttán viszont ismét csak az ismert nevek ugranak be: kóla, puska, sült krumpli... Hamburger meg emeletes hamburger, mindez menüben is. Ami más, az egyrészt a piálási lehetőség, másfelől a gyros, ami - egy ilyen helyszínen - meglehetősen stílusidegen.
Nem vacakolunk sokat, pár, a későbbiekben vélhetően adóköteles falattal próbáljuk betömni a szánkat. Sajtburger-sült krumpli menüvel (480 Ft), hagymakarikával (350 Ft), s a változatosság kedvéért az ún. torpedórákkal (600 Ft), ami négy darab panírozott farkat, valamint a rántott túróval (490 Ft), ami pedig szintén négy darab, derelyére emlékezető édes golyóbist jelent. Amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan fogy el a tálcánk tartalma, ám a későbbiekben ugyanaz a puffasztó érzés kerít hatalmába, amit más, hasonló jellegű helyek elhagyását követően oly jól ismerünk. Annak ellenére, hogy készséggel elhisszük: adalék anyagoktól mentes volt a marhahús, friss volt a saláta és "kézműves" a desszert.
Legközelebb - ha lesz legközelebb - inkább a gyrosszal kísérletezünk.
