GYÁSZ 82 éves korában elhunyt Joe Morello: az amerikai dzsesszdobos több mint tíz évig, a zenekar 1967-es felbomlásáig játszott a Dave Brubeck Quartetben, ő dobolt azokon az 1959-es felvételeken is, amikor pályájuk legsikeresebb albuma, a Time Out darabjait, köztük a Take Five-ot rögzítették. 1967 után főként tanítással foglalkozott, de alkalmi fellépéseket is vállalt - időnként Brubeckkel -, sőt saját zenekart is vezetett.
A LEGKELENDőBB LEMEZEK A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége közzétette a tavalyi esztendő összesített listáit. Íme az eladások alapján összeállt élcsoport:
1. Ákos: A katona imája
2. Mága Zoltán: A királyok
hegedűse
3. Lady Gaga: The Fame
4. Takács Nikolas: Az első X
- 10 dal az élő show-ból
5. Tabáni István: Ments meg!
A teljes lista a mahasz.hu honlapon olvasható, akárcsak a Fonogram-díjasok névsora, akik közül Ákos (az év klasszikus pop-rock albuma), Mága Zoltán (az év szórakoztató zenei albuma) és a Holdviola (az év felfedezettje) az eladási listán is jól szerepelt, miközben az év alternatív albumát készítő Bin-Jip (Enter) és az év modern pop-rock albumát készítő Kowalsky meg a Vega (Ötcsillagos) nem fért a Top 100-ba.
FOTÓK A FÖLDRENGÉSRÕL A Smithsonian Intézethez tartozó National Museum of American History közzétett hat, eddig ismeretlen és publikálatlan fényképet, amelyeket Frederick Eugene Ives (1856-1937) készített, hónapokkal az 1906 áprilisi San Franciscó-i földrengés után. A fotós fia által adományozott gyűjtemény katalogizálása közben előkerült felvételek különlegessége, hogy - az utólag kiszínezett fekete-fehér fotókkal ellentétben - ezek az első eredeti színes és sztereó képek a romos városról. Ives a színes fényképezés úttörői közé tartozott.
A mostani pusztító erejű földrengést követően ideiglenes megálljt parancsoltak maguknak a japán szórakoztatóipari és kulturális intézmények. Országszerte számos hangversenyt, színházi előadást, kiállításmegnyitót elhalasztottak, tíz napra bezárták a legnépszerűbb látványosságok közé tartozó tokiói Disneyland és Disney Sea kapuit is.
MAGYAR VISSZHANG NEW YORKBAN Haydn, Bartók és Ligeti zenéje tölti meg március 15-26. között a New York-i Avery Fisher Hallt, ahol a New York Philharmonic Orchestra Hungarian Echos című négyrészes fesztivállal adózik a három - a beharangozó megfogalmazása szerint "Magyarországhoz kötődő" - komponista művészete előtt. A hangversenysorozat karmestere a finn Esa-Pekka Salonen, a két zongoraszólista Marino Formenti és Olli Mustonen. Három estén át játszszák A kékszakállú herceg várát: az épp száz évvel ezelőtt született darab címszerepét Bretz Gábor (képünkön) énekli magyarul, partnere, Judit szerepét Michelle DeYoung, a narrátor pedig Marthe Keller svájci színésznő. "Az a csodálatos ebben a darabban, hogy minden ajtó teljesen eltérő világra nyílik" - nyilatkozta a karmester a New York Timesban. Mivel Bartók operája alig egyórás, a jegyek megfelelő ár-érték arányát Haydn (7. Szimfónia) és Ligeti (Concert Romanesc) garantálja.
DINAMIKA DYNAMIK! Kubismus / Futurismus / Kineticismus címmel rendeztek kiállítást a bécsi Unteres Belvedere termeiben: átfogó képet kínálnak az osztrák főváros 1919-29 közötti modernista képzőművészeti mozgalmáról, európai kitekintésben. Frantisek Kupka, Robert Delaunay, Fernand Léger, Carlo Carra és Giacomo Balla műveinek társaságában láthatók a korabeli bécsi művészek, mindenekelőtt Franz Cizek tanítványainak - Erika Giovanna Klien, Elisabeth Karlinsky, Marianne Ullmann, Wolfgang Leopold Rochowanski - munkái, akik a kubizmus, az olasz és orosz futurizmus hatásait befogadva hozták létre saját világukat.
LÉLEKJELENLÉT "Hogy mi válik jellé, az érzékenységünk nívójától függ" - fogalmazott Szabó Lajos (1902-1967) filozófus, akinek 1957-67 között készült kalligráfiáiból nyílik kiállítás Lélekjelenlét-képek címmel, március 21-én, hétfőn, 18 órakor a Ráday utcai 2B Galériában. A Kassák-féle Munka-körből indult, majd onnan 1930-ban kivált Szabó Lajos antibolsevik és antikapitalista baloldali irányba indult el, szoros kapcsolatot alakított ki Tábor Bélával (közös művük: Vádirat a szellem ellen), majd - Auschwitzból hazatérvén - Hamvas Bélával (hármuk vezetésével zajlottak 1945-46-ban az úgynevezett Csütörtöki beszélgetések). 1956 decemberében hagyta el Magyarországot, s 1957-ben már Brüsszelben állított ki Bálint Endrével, Kotányi Attilával és Vajda Lajossal. 1962-től haláláig Düsseldorfban élt. Az emigrációs periódus kalligráfiáit bemutató, Uri Asaf által megnyitandó kiállítás vernisszázsán Bali János kompozíciója mellett részletek szólalnak meg Szabó Düsseldorfban rögzített beszélgetéseiből is (további infók: lajosszabo.com).
