étel, hordó - Hotel Aquarell - Cegléd

  • .
  • 2011. július 21.

Trafik

Szolnok felé visz az utunk, és - mint mindig - most is kérdőjelet formázunk Pilist elhagyva. Miért nevezik így ezt a települést, amikor a hegységként és a nemzetcsakraként ismert névrokon épp az ellenkező irányban és oldalon van? Tulajdonképpen Budán - mondhatnánk és mondjuk is, de ekkor már Cegléd külvárosában járunk, amit viszont Budai útnak neveznek.
Erről is sok minden eszünkbe juthat: nagyképűsködés (minden út Budára vezet), sértegetés (hé, paraszt stb.), de egyvalami biztosan nem, hogy Cegléden vagyunk. Ha ugyanis ezt a városnevet halljuk, azt sem mondhatjuk, hogy "álmos". Inkább azt: alszik.

Mindez azért kívánkozik ide, mert a négycsillagos, masszázsolajjal és termálvízzel folyó szálloda, a Hotel Aquarell papíron ceglédi, földrajzilag a Budai úthoz tartozik. Akárcsak a hatalmas, csúszdaparkos strandkomplexum.

A szálloda étterméről először azt gondoltuk, hogy kizárólag a félpanziós svédasztalos vendégek kedvében szeretne járni, ám az Aranyhegynek nevezett különterem ebédidőben a la carte szolgáltatást nyújt külsősöknek is. Belső kialakítása éppen olyan, amilyet egy hazai szállodában a négy csillag jegyében szokás: domináns barna és fehér színek, a falon nem véletlenül nem jegyzett kortárs alkotók művei, vakító abroszok és - hétköznap délután vagyunk - zavarba ejtő üresség. Azonban a felszolgáló hölgy hihetetlenül kedves, az étlap tele meglepetéssel. A fehérborban pácolt mangalicasonkás welcome-falat csodás nyitány lehetne, ha nem toastkenyér lapulna a kosárban, de a zöldborsóleves (720 Ft) minden ízében telitalálat, és nem csak azért, mert friss alapanyagból készült: különlegességként ún. kolbászchipset is tettek bele, ami nagyon feldobja. Akárcsak a harcsafilét (2590 Ft) a túróval töltött házi derelye. A szokásos halfalatokat aranyozza mesebelivé, ami annyira hatásos, hogy sorolni kezdjük három kívánságunkat. A negyedik a túróhabos rétes ribizlivel (1100 Ft) - elsősorban a kreativitás és a könnyedség miatt -, az ötödik pedig csak ennyi: legyen az összes strandunk közelében hasonló vendéglátóhely.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.