étel, hordó - INDIGO

  • .
  • 2010. december 9.

Trafik

Ha némi egzotikumra vágyunk, ma már nem kell az állatkerti pálmaházig szaladni: a Jókai utca vendéglátóhelyei igyekeznek minden igényt kielégíteni. Egymásba érnek a teaházak, a keleti típusú vegatanyák, sőt Dzsungel (Étel, hordó, Magyar Narancs, 2010.
június 3.) is akad, így hát e tarka vidéken indiai éttermet nyitni nem a deviancia csimborasszója. Ám a Dessewffy utca sarkához közel álló Indigo épp külsőségeivel tüntet, legalábbis ami a berendezést illeti. Sehol egy Krisna, aranyra mázolt műanyag elefánt, tulajdonképpen egy amerikai jellegű franchise szendvicsező (legalábbis az alsó szinten) díszletei közé érkezünk, ahol természetesen a lila (indigó) dominál. (Olyannyira, hogy szinte eszünkbe sem jut, hogy a "háttérben" egy nem különösebben fergeteges szójáték is befigyel.)

A személyzet megpróbál udvariasnak mutatkozni, de nem tűnik őszintének. Nem mentség, legfeljebb magyarázat lehet, hogy a vasárnap esti vacsoraidőben majdnem telt házas teremben rajtunk - és a felszolgálón - kívül senki nem beszél magyarul. Úgy látszik, hogy ez épp elég, hogy teljesen dilettánsnak nézzenek bennünket, mi mással magyarázhatnánk a "hyppolitos" - végtelen korrekt, de mégis fennhéjázó - kiszolgálást? Persze az is lehet, hogy csak túlzottan érzékeny az antennánk. De semmi baj, hiszen a mulligawtany, vagyis a lencseleves (650 Ft) után minden rossz érzésünk elpárolog, a krémes melegségtől szívünk másképpen ver. A hatást palak panirral (sajtos-spenótos specialitás; 1600 Ft) próbáljuk fokozni. Nem rossz, de véleményünk szerint szerencsésebb ilyesmivel az Akácfa utcai Bangla büfében próbálkozni. Viszont akárhogy nézzük, lamb kormáért (kesudiómártásos bárány; 2900 Ft) csak ide érdemes jönni. Omlós hús, "földöntúli szósz", és ha ehhez hozzávesszük, hogy a vajas (350 Ft) és a csilis/fokhagymás (450 Ft) naan, valamint az aloo paratha nevű "krumpliskenyér" (500 Ft) milyen tökéletes mártogató, mindjárt jobb kedvre derülünk ebben a borongós, téli időjárásban.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.