Egyszer tényleg fontolóra kéne venni a Csontzenész javaslatát, s találni lelkes emlékezőt, aki katalógust készítene a budapesti utcákról ilyen volt (1990 előtt), ilyen lett alapon. Persze apropónk is akad. A Wesselényi utcában járunk, a Nyár utca és a Klauzál utca között, s egyikünknek sem jut eszébe, hogy pár évvel ezelőtt miféle háztömb állott itt, állt-e egyáltalán?
Csupán abban vagyunk biztosak, hogy Kéthly Annáról akkor nevezték el e "zöldövezetté" átminősített közterületet, midőn teljesen üres volt, s már a "parkerek" hintették a fűmagot, ácsolták a padokat. A jeles szociáldemokratának mellszobrot is állítottak (tudomásunk szerint még egyszer sem lopták el), és hogy legyen mit bámulnunk, ha fáradtan megpihenünk az újdonsült park egyik padján, felhúztak egy hetedhétországra szóló irodaházat. (Kölnben láttunk hasonló építészeti megoldásokat, bár ott a szövetségesek bombázták le a háztömböket, nem az önkormányzat tenderbajnokai.)
Szörnyülködésünk persze kíváncsiságba hajlik, hisz a stílusidegen fehér házban éttermet, sőt "coffee bar"-t pillantunk meg. Metropolitan a neve, önkiszolgáló, ám kívülről oly sterilnek látszik, hogy traumatológiának is eladhatnák. Odabent már inkább frissen átadott orvosi váró, középkategóriás high-tech asztalokkal, dísznövényekkel, irodai bútornak ható vendégekkel. A tálcák, evőeszközök tiszták, az ételkiállítás láttán azonban olyan érzésünk támad, hogy itt valószínűleg a takarító lehet a legerősebb láncszem.
A választék közepesnek mondható, így egyértelmű, hogy a különlegességnek számító indiai pulykát (750 Ft) tesszük a tálcánkra a babfőzelék (350 Ft) mellé. Ez utóbbira főtt tojás illene, ám azzal nem szolgálhatnak. Vagy mégis? A pult mögött álló hölgy példátlan lépést tesz, s ezzel rögtön a szívünkbe zárjuk: két Stefánia-vagdaltból is kioperálja a tojásszeletet (no lám, nem véletlenül használtunk orvosi hasonlatokat!!!), az kerül a főzelékre. A pénztár előtt még egy áfonyás sajttorta (400 Ft) is felvételt nyer.
Nos, utóbbit leszámítva, mely véleményünk szerint semmiféle természetes anyagot nem tartalmaz, az ételekre leginkább a jellegtelen jelző illik. Lehet őket fogyasztani, de se ízük, se bűzük, tényleg csak arra jók, hogy csillapítsák, amit csillapítani kell. Az már más lapra tartozik, hogy a Metropolitannek ez a teljesítmény is elég ahhoz, hogy műfajában a kiemelkedők között tartsuk számon.
