étel, hordó - MEZCAL

Ismét Mexikóba indulunk, ezúttal a IX. kerületbe érvényes útlevéllel.

A Tompa és az Angyal utca sarkán nemrégiben nyílt tágas pince a Mezcal névre hallgat, úgyhogy nincs mese, kukacoskodnunk kell, hiszen a névadó agávépálinkát leginkább a benne lakó féregről ismerjük - annak ellenére, hogy a mezcal olyan ősi ital, hogy állítólag már az azték piramisépítőket azzal fizették, és persze maga az isten volt a kocsmáros. Ami viszont a hernyót illetiÉ Nos, a gusano valóban az agávéban tesz meg bizonyos lépéseket (csúszásokat) a pillangóvá válás rögös útján, de a mezcal nélkülözhetetlen kellékévé csak az 1940-es években vált, amikor egy bizonyos Páez nevű palackozó kitalálta, miért ne lehetne az addig csak rágcsálnivalóként ismert kukacból italízesítő. Azóta sok legenda tapadt az alkoholos féreghez, de higgyék el, sem szexuális segéderőként, sem pszichedelikus idegenvezetőként nem az igazi. Arra viszont kétségtelenül alkalmas, hogy feltűnést keltsünk alkalmi partnerünk előtt.

A hozzánk hasonló régi csibészek azonban kerülik a feltűnést, így örömünkre szolgál, hogy a Mezcalban (mármint az étteremben) a berendezők sokkal inkább az eleganciára helyezték a hangsúlyt, s nem a Speedy Gonzales ihlette brahi papagájkodásra. A csupasz téglafalon előfordul ugyan némi lószerszám, sombrero, s más mexikói ruhanemű, a legalább tízféle tequilát és mezcalt is tartalmazó étlapot tanulmányozva mégis egyértelművé válik, hogy itt elsősorban a konyhában terül el Mexikó.

Az előlegbe kapott chips and salsa (650 Ft) nagyméretű kosárban érkezik, bőséggel jut mindenkinek a kukoricás rágcsából. Nagy meglepetést nem okoz, néhány mozi büféjében is mérnek hasonlót, de a szószok rászolgálnak a megelőlegezett bizalomra. A csípős és az édes salsa is egészen kiváló, akár a levesek: a méregfogú babpüré, a tarasca (690 Ft) éppúgy, mint a sokkal kevésbé szigorú, csirkemelles, zöldséges tortilla (790 Ft), amelyben a névadót már-már főtt tészta formában köszönthetjük. A bőség zavarában a kétszemélyes Mezcal-tállal (4290 Ft) igyekszünk a csúcsra, amely a szokásos töltött lepényfélék (quesadilla, burrito) mellett bab-, rizs- és burgonyaköretet is rejteget. Nem találjuk a leggyengébb láncszemet, külön-külön is megállnák a helyüket, ha mégis ki kell valamit emelnünk, az mindenképpen a remekül ízesített, szinte krémes bélszín.

Nem tudnánk rosszat mondani a desszertekről sem: a vaníliafagylaltos brownie (890 Ft) töményebb a tequilánál, a flant (690 Ft) megízlelve a tejbegríz és a vaníliapuding nászát élvezhetjük. Tényleg csak a napfény hiányzik.