Képregény

NEIL GAIMAN: SANDMAN - PRELŰDÖK ÉS NOKTÜRNÖK

  • - greff -
  • 2009. november 26.

Trafik

Kevés munka mutatja világosabban, hogy az éjszakai órákban micsoda gyönyörûséges káosz uralja a napról napra fikcióval bombázott emberi agy homloklebenyét, mint Neil Gaiman díjakkal dúsan dekorált, hosszan hömpölygõ (összesen 75 részes) képregényfolyama, a Sandman, melynek most elsõ, nyolc epizódot magába foglaló kötetével végre magyar nyelven is megismerkedhetnek a rajzos fantáziabirodalmak mifelénk is egyre jelentõsebb számú (és kíváncsibb) felfedezõi. Az álmok (és rémálmok!) tartományában járunk, melynek földi fogalmaink szerint halhatatlan urát hosszú évtizedekre börtönbe zárták, ám végül kiszabadult a fogságból, s most elindul, hogy visszaszerezze elkobzott javait. Az ötletdús brit szerzõ által teremtett horrorisztikus mesevilágban a DC kiadó comicssztárjai, "valóságos", mitológiai és bibliai alakok a lehetõ legtermészetesebb módon tevékenykednek egymás társaságában. Ám ebben a kényelmesen elnyújtott expozícióban Gaiman még keresi a sorozatához illõ tenort - a késõbbi fejezetek sûrû hömpölygésével szemben itt el-elakad a lendület, a feszültség és a fura humor sajnálatosan csekély, egy remek epizódot (Remény a pokolban) egy sután megmunkált (Potyautasok) követ. Sam Kieth és Mike Dringenberg karakterrajzai és a lehetõ legszabadabb, maximálisan jelentésgazdagító panelstrukturálása azonban már itt is ámulatba ejtõ. A pompás szerkesztõi jegyzetekkel megtámogatott Prelûdök és Noktürnök komoly ígéret, amely nem maradt beváltatlan: tartsanak ki hát, a következõ kötettel átszakadnak a gátak!

Fordította: Totth Benedek. Carta-philus, 2009, 240 oldal, 4480 Ft

**** alá

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.