Valaha határvidék volt a Fehérvári út és a Bártfai utca kereszteződése, Dél-Buda ettől kezdve tudott egyszerre gyár- és kertváros lenni. A vörös sarokban a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG), ami most irodaház lenne, de egyebek mellett teremfocimeccseket rendeznek, a zöld sarokban viszont fák, virágok, fény, ám a családi házak közt néhány pár emeletes házat is látni, sztálinbarokk stílben.

Ebből következtetünk, hogy valamiféle lakótelep formálódott itt az 1950-es években, de úgy látszik, a következő évtizedben a "szóló" társasházak ideje jött el. Tulajdonképpen csak abban lehetünk biztosak, hogy akkoriban a közösségi élmény garanciája a Bártfai utcai méretes presszó és zenés-táncos szórakozóhely volt, amihez hatalmas teraszt is csaptak a maga idején. Alighanem autentikus a Vadvirág elnevezés, hatására furcsa képeket tudunk előhívni a régmúltból: a zongora-szaxofon-basszusgitár felállású kombó mellett színes villanykörtefüzér (egyesült izzó?) biztosítja a hangulatot, az esztrádon Németh Lehel énekel, már csak azért is, mert karrierjét esztergályosként kezdte a már említett vörös sarokban. És mivel a BHG-ban főleg telefont gyártottak, mi mást énekelne, mint a Halló, Irén!-t?

Arra ébredünk, hogy a pincér elénk rakja az étlapot. Igaz, hogy a teraszra ma már az anyja se ismerne rá: fóliasátorrá változtatták, plazmatévékkel, műanyag kerti bútorokkal szerelték fel, de az ételválaszték kétségtelenül a régi időkre emlékeztet. Szerencsénkre a kiszolgálás nem. Udvarias, mint úttörő a villamoson. A konyhát viszont csak az mondaná úttörőnek, aki még nem evett meleg ételt.

A májgombóclevesen (490 Ft) érezni, hogy az alapanyagokkal nem sokat vacakoltak. Leveskockára, porból lett májgombócra gyanakszunk, ha mégsem így volna, minden elismerésünk az instantleves-gyártóknak. A kreativitás csimborasszóját a libamájkrémmel töltött bundázott pulykamell (1490 Ft) testesíti meg, az ötlet lényege, hogy a baromfigyárban előállított májkrémet fecskendőztek a panír alá. Nem ehetetlen, de legfeljebb akkor értékelhetnénk az ilyet, ha Budapesten az alapanyagokat kizárólag a sarki közértből lehetne beszerezni.

Talán megbocsátják, hogy a desszerttől ezúttal eltekintettünk.