Magazin

Könyves

  • - urfi -
  • 2011. december 9.

Trafik


Lehet örülni: elindult egy havonta jelentkező, ingyenes, dekoratív, fiatalos irodalmi magazin. Ennél sokkal több okunk nincs az örömre – de ez nem kevés. Az Index és a Litera közös Könyvesblogjának szerzőgárdája jegyzi a kiadványt; a főszerkesztő Valuska László, aki az első számban szerényen magára vállalta a címlapsztori és a „hónap könyve” megírását is. A lapban minden téma (Stieg Larsson, celebírók, Kindle, Nobel-díj) és minden nyilatkozó (Bodor Ádám, Erlend Loe, Janne Teller) érdekes – a probléma az írások színvonalával van. No, nem holmi szigorú szakmaiságot hiányolunk, inkább egy kis mögékérdezést, egy kicsit hosszabban kitartó figyelmet. Nem csak a pletykák, a könyvek zanzásított cselekménye, és nem csak az írók magánélete lehet izgalmas, még az itt kissé hülyének nézett „laikus” olvasók számára sem. A kritikák leginkább egy kiadói ajánlóra vagy fülszövegre emlékeztetnek, és csak ritkán emelkednek olyan magasságokba, hogy laudációnak mernénk őket nevezni. Persze senkit nem bántanak: például a jelen szám rengeteg recenzeált kiadványa közül leggyengébbnek („C” jelzet) minősített Palotás Petra-opusról szóló írás egyetlen (!) kritikus megjegyzése ez: „tökéletesen könnyed, ennél nem is ígér többet”. Marketing a köbön – de ha ettől Bodor Ádámnak vagy az íróasztalánál fényképezett Parti Nagy Lajosnak több olvasója lesz, akkor már nem csak a készítők nyernek az egésszel.

 

E szent cél eléréséhez persze nem feltétlenül lenne szükséges az elszabadult közhelyek, a bugyuta sztárolás, a kínos nyomdahibák (Vándorsólyom kisasszon – így, ilyen népiessen) és a suta mondatok áradata. Az írások nagyjából ugyanazon stiláris mezőkön bóklásznak, ügyesen távol tartva magukat minden eredeti gondolattól, de vannak kilengések: Janne Teller kritikusa ugyanúgy a történet visszamondására szorítkozik, mint legtöbb társa, de ezt kivételesen jó modorban vezeti elő, míg a Csernusról szóló gátlástalan dicshimnusz a többi marketingcikket is alulmúlja.

 

Viszont az egész baromi jól néz ki – és, meg kell hagyni, jelen esetben talán ez a legfontosabb.

 

60 oldal, ingyenes

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.