Magazin

Könyves

  • - urfi -
  • 2011. december 9.

Trafik


Lehet örülni: elindult egy havonta jelentkező, ingyenes, dekoratív, fiatalos irodalmi magazin. Ennél sokkal több okunk nincs az örömre – de ez nem kevés. Az Index és a Litera közös Könyvesblogjának szerzőgárdája jegyzi a kiadványt; a főszerkesztő Valuska László, aki az első számban szerényen magára vállalta a címlapsztori és a „hónap könyve” megírását is. A lapban minden téma (Stieg Larsson, celebírók, Kindle, Nobel-díj) és minden nyilatkozó (Bodor Ádám, Erlend Loe, Janne Teller) érdekes – a probléma az írások színvonalával van. No, nem holmi szigorú szakmaiságot hiányolunk, inkább egy kis mögékérdezést, egy kicsit hosszabban kitartó figyelmet. Nem csak a pletykák, a könyvek zanzásított cselekménye, és nem csak az írók magánélete lehet izgalmas, még az itt kissé hülyének nézett „laikus” olvasók számára sem. A kritikák leginkább egy kiadói ajánlóra vagy fülszövegre emlékeztetnek, és csak ritkán emelkednek olyan magasságokba, hogy laudációnak mernénk őket nevezni. Persze senkit nem bántanak: például a jelen szám rengeteg recenzeált kiadványa közül leggyengébbnek („C” jelzet) minősített Palotás Petra-opusról szóló írás egyetlen (!) kritikus megjegyzése ez: „tökéletesen könnyed, ennél nem is ígér többet”. Marketing a köbön – de ha ettől Bodor Ádámnak vagy az íróasztalánál fényképezett Parti Nagy Lajosnak több olvasója lesz, akkor már nem csak a készítők nyernek az egésszel.

 

E szent cél eléréséhez persze nem feltétlenül lenne szükséges az elszabadult közhelyek, a bugyuta sztárolás, a kínos nyomdahibák (Vándorsólyom kisasszon – így, ilyen népiessen) és a suta mondatok áradata. Az írások nagyjából ugyanazon stiláris mezőkön bóklásznak, ügyesen távol tartva magukat minden eredeti gondolattól, de vannak kilengések: Janne Teller kritikusa ugyanúgy a történet visszamondására szorítkozik, mint legtöbb társa, de ezt kivételesen jó modorban vezeti elő, míg a Csernusról szóló gátlástalan dicshimnusz a többi marketingcikket is alulmúlja.

 

Viszont az egész baromi jól néz ki – és, meg kell hagyni, jelen esetben talán ez a legfontosabb.

 

60 oldal, ingyenes

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.