kulthírek

  • .
  • 2011. március 3.

Trafik

CÉSAR Néhány nappal az Oscar-gála előtt osztották ki a francia film legnagyobb elismeréseit, a César-díjakat. A tizenegy kategóriában jelölt Emberek és istenek, Xavier Bouvais műve érdemelte ki az év legjobb filmje díját, de emellett csupán két másik kategóriában nyert, Caroline Charpentier operatőri munkája és a legjobb férfi mellékszereplő, Michel Lonsdale révén.

A legjobb alakításokat Eric Almosino nyújtotta az 1991-ben elhunyt énekes, Serge Gainsbourg életéről szóló Gainsbourg című filmben, a legjobb női alakítást pedig Sara Forestier a Le nom de gens című vígjátékban. A legjobb rendező díját Roman Polanski kapta a Szellemíróért, amelynek forgatókönyve (Polanski és Robert Harris), zenéje (Alexander Desplat) és vágása (Hervé de Luze) is díjat termett. Quentin Tarantinót életműdíjjal tisztelték meg.

GYÁSZ 85 éves korában elhunyt Arnost Lustig cseh író: Theresienstadt, Auschwitz és Buchenwald túlélőjeként a háború után újságíróként dolgozott Csehszlovákiában. Az 1968-as megszállás után az Egyesült Államokban telepedett le, és csak a rendszerváltás után tért haza. Lovely Green Eyes című regényét 2003-ban Pulitzer-díjra jelölték. Magyarul egy novellája (Halott madarak vidám éneke) jelent meg a tilalomtól szabadult cseh elbeszélők műveiből válogatott Feltámadt tetszhalottak című kötetben (2001, Kalligram).

NME-DÍJAK Az Arcade Fire The Suburbs című munkája lett a New Musical Express szerint a tavalyi év legjobb albuma. A legjobb zenekarnak a Muse bizonyult, immár második évben egymás után, a legígéretesebb tehetségnek pedig egy új-zélandi zenekart, a Naked And Famoust találták.

ÍR, FELOLVAS, BESZÉLGET Az író könyvtára című felolvasóest-sorozat keretében Nagy Ildikó Noémi és Garaczi László a vendége a Szépírók Társasága és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közös rendezvényének az I. ker., Krisztina körúti fiókban, március 8-án, kedden 18 órától.

RETROSPEKTÍV: LUC TUYMANS Napjaink első számú belga képzőművésze, Luc Tuymans eddigi legátfogóbb kiállításán mutatja be pályája utóbbi három évtizedének termését: a brüsszeli Bozar Centre for Fine Arts termeiben több mint 70 festménye látható. Zömüket magángyűjteményekből kölcsönözték annak az utazó tárlatnak a kedvéért, amely több amerikai város érintése után most ért Brüsszelbe. A május 8-ig nyitva tartó kiállításon kronologikus rendben tekinthetők meg Tuymans sorozatai, amelyek jellemzően napjaink vagy a közelmúlt történelmi eseményeit felidézvén nehéz kérdésekkel szembesítenek, a maguk visszafogott módján. A zömmel a szürke színárnyalataiban játszó képek mellett Brüsszelben először láthatók együtt az 1958-ban született művész korai Super 8, 16 és 35 mm-es filmjei is. Illusztrációnkon látható két festménye Belgium gyarmati múltjának feldolgozásához szól hozzá: egyik a független Kongó első (alighanem belga és amerikai közreműködéssel, 1961-ben meggyilkolt) miniszterelnökét ábrázolja, a másik Baudouin belga királyt, 1955-ös kongói látogatására érkeztekor (a cím Szépfiút jelent, gúnyosan így emlegették ott). Luc Tuymansnak 2007-ben volt kiállítása a Műcsarnokban (interjúnkat lásd: "Festményeim leglényegesebb eleme a távolság", Magyar Narancs, 2007. december 20.).

RETROSPEKTÍV: TONY CRAGG A kortárs brit szobrászat egyik meghatározó alakja, Tony Cragg közel négy évtizedes pályájára tekint vissza a duisburgi Museum Küppersmühle termeiben: a június 13-ig nyitva tartó kiállításon mintegy ötven plasztikája mellett rajzait és grafikáit is bemutatja Dinge im Kopf - Things on the Mind címmel. A kiállítás címe arra a folyamatra utal, és a műveken keresztül azt igyekszik illusztrálni, ahogy az ember fejében lévő egyik dologból következik a másik, gondolat gondolatot követ, egészen addig, amíg egy szobor elkészültével új irányban kezd tapogatózni az elme. Az 1949-ben, Liverpoolban született Cragg az 1970-es évek vége óta Wuppertalban él, s jelenleg a Düsseldorfi Művészeti Akadémia igazgatója. Kiállítása az akadémián oktató művészeket bemutató Akademos című sorozat része. Tony Craggnek legutóbb 2009-ben rendezett kiállítást a budapesti Knoll Galéria.

OSCAR-OSZTÁS A várakozásnak megfelelően vasárnap Oscar-díjjá érett Colin Firth és Natalie Portman alakítása A király beszédében, illetve a Fekete hattyúban - a különbség annyi, hogy az előző egyúttal a legjobb film, a legjobb rendezés (Tom Hooper) és eredeti forgatókönyv (David Seidler) révén még hármat kapott, utóbbinak csak a főszereplőjét jutalmazták. Négy hang- és látványtechnikai elismerés jutott az Eredetnek is, közte a legjobb operatőré (Wally Pfister), míg a legjobb mellékszereplőket Christian Bale és Melissa Leo személyében a David O. Russel rendezte A harcosban találta meg az Amerikai Filmakadémia tagsága. A legjobb nem angol nyelvű filmet Dánia adta (Susanne Bier: Egy jobb világ), a legjobb adatpált forgatókönyvet Aaron Sorkin, a legjobb eredeti zenét Trent Reznor és Atticus Ross írta (A közösségi háló), a legjobb eredeti dalt pedig Randy Newman (Toy Story 3) - ez utóbbi bizonyult a legjobb egész estés animációnak, a legjobb egész estés doku pedig a gazdasági válság kialakulásáról lebbenti le a fátylat (Charles Ferguson, Audrey Marrs: Inside Job).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.