DÍJ Előbb a 12. Palicsi Filmfesztiválon, majd az 52. Pulai Filmfesztiválon is elnyerte a kritikusok díját Fliegauf Benedek Dealer című filmje.
Tóth Orsi, Mundruczó Kornél Johanna című alkotásának főszereplője kapta a dél-koreai Pusoni Nemzetközi Filmfesztivál legjobb színésznőjének járó díjat.
HENDRIX HAZUGSÁGA Új fényt vet Jimi Hendrix életének egyik epizódjára egy friss életrajzi kötet: Charles R. Cross Room Full of Mirrors című könyvében katonaorvosi dokumentumokra alapozva állítja, Jimi azt hazudta a Kentucky állambeli Fort Campbell légitámaszpont pszichiáterének, hogy beleszeretett egy katonatársába. A hírhedten nőfaló rockgitáros legendáriuma eddig úgy szólt, hogy egy ejtőernyős ugrás során szerzett sérülés miatt szerelt le 1962-ben, 19 éves korában. Cross szerint Hendrix - aki az autólopás miatt rá váró börtön elől menekült a katonai szolgálatba - nem a vietnami háborút akarta megúszni, hanem a zene kedvéért akart leszerelni.
DROGRAZZIA LENNONNÁL A brit nemzeti levéltár kiadta a Guardian című lapnak a John Lennon és Yoko Ono londoni lakásának 1968. október 18-i átkutatásáról szóló rendőrségi do-kumentumokat. A lakás George Harrisoné volt, Lennonék előtt Jimi Hendrix bérelte, ezért aztán Lennon - mivel egy újságírótól megtudta, hogy a drogos rocksztárokra utazó Norman Pilcher őrmester hozzá készül - alaposan kitakarított, s biztos volt abban, hogy a lakás kábítószermentes. Már ágyban voltak, amikor éjfélkor megjelentek a rendőrök. Lennon csak nyolcpercnyi ellenállás után engedte be őket. A kutyák egy kevés kannabiszgyantát szimatoltak ki egy szemüvegtokban és egy bőröndben, Lennont 150 font pénzbüntetésre ítélték.
MEZTELEN IGAZSÁG BÉCSBEN Egyedi akcióval ajzotta fel a közönség érdeklődését a kánikulában a Die Nackte Wahrheit - Klimt, Schiele, Kokoschka und andere Skandale című kiállítás iránt a bécsi Leopold Museum: aki pénteken meztelenül vagy fürdőruhában tekintette meg a címben említett művészek és kortársaik, Richard Gerstl, Anton Kolig és mások 1900 körül botrányosnak tekintett munkáit, azt ingyen engedték be, sőt egy Schiele-albumot is kapott ajándékba. Mint a múzeum honlapjáról átvett fotók mutatják, többen éltek a lehetőséggel. Az ettől függetlenül is számos kuriózumot kínáló kiállítás augusztus 22-ig tart nyitva.
VELENCEI ELőZETES Iványi Marcell Ballada című rövidfilmje jóvoltából magyar alkotás is lesz az augusztus 31. és szeptember 10. között rendezendő, 62. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon: a Filmunió tájékoztatása szerint az 1996-ban Cannes-ban Arany Pálmát nyert rendező 12 perces filmjét Giuseppe Pellizza da Volpedo 1901-es festménye, az Il quarto stato ihlette. A Ballada a fesztivál rövidfilmes szekciója, a Corto Cortissimo versenyében vesz részt, vetélytársait csak később teszik közzé a fesztivál hivatalos honlapján - szemben a nagyjátékfilmes versenyprogrammal, amely már ismeretes. Tizenkilenc rendező indul az Arany Oroszlánért, köztük például Pupi Avati, Patrice Chereau, George Clooney, Abel Ferrara, Alekszej German, Terry Gilliam, Stanley Kwan, Ang Lee, John Turturro és Krzysztof Zanussi.
RAMEAU STOCKHOLMBAN "Fantasztikus doboz ez a színház, egy időgép, amely visszavisz a 18. századba" - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Christophe Rousset francia karmester abból az alkalomból, hogy egy nemzetközi társulat élén augusztus 2-16. között a stockholmi Drottningholms Slottsteaterben viszi színre Jean-Philippe Rameau nagyon ritkán játszott operáját, a Zoroastre-ot. A Drottningholm szigetén, a svéd királyi család rezidenciája közelében álló, 1766-ban épült színház valóságos múzeum: minden eredeti benne, beleértve a színpad alatt lévő fakereket, amelyet hat ember hoz mozgásba, valahányszor új szín következik. A barokk muzsika legnagyobb mai csillagai között emlegetett Rousset szerint Rameau (1683-1764) zenéje csupa meglepetés, "sohasem statikus", sokkal változatosabb, mint amire az ember számítana.
GYÁSZ 68 éves korában elhunyt Ruszt József: az utóbbi négy évtized hazai színházművészetének egyik legjelentősebb rendezőjét Zalaegerszegen érte a halál - 1982-ben egyik alapítója volt az itteni társulatnak, s tavaly újra itt vitte színre Az ember tragédiáját, amellyel annak idején a Hevesi Sándor Színház nyitott. Dolgozott Debrecenben, Kecskeméten, Szegeden és Budapesten - a színházi spektrum gyakran egymástól is távol eső szegleteiben, mint az Universitas, a Népszínház, a Nemzeti vagy a rendszerváltás tájékán általa létrehozott Független Színpad. 1993-ban Kossuth-díjat kapott, Nánay István róla szóló kötete (Ruszt) 2002-ben jelent meg.
Ruszt József 1994-től volt a Budapesti Kamaraszínház tagja, s a legutóbbi időkig itt játszott a hétfőn, 62 éves korában váratlanul elhunyt Kránitz Lajos is: a Jászai Mari-díjas színművész ezt megelőzően a Szolnoki Szigligeti, a veszprémi Petőfi, majd a budapesti József Attila Színház társulatának volt a tagja. A színház mellett filmvásznon (Kincskereső kisködmön, Az erőd, Szívzűr, Álombrigád) és tévében is szerepelt, és rendszeresen szinkronizált (legutóbb például a Csillagok háborúja új folytatásaiban).
THEODORAKISZ: 80 Háromnapos fesztivált szenteltek Kréta szigetén Mikisz Theodorakisznak: a nyolcvanéves zeneszerző ugyan az Égei-tengeren lévő Chiosz szigetén született, de egy krétai faluban, Chania kikötővárosának közelében nőtt fel, s 17 éves korában itt kapcsolódott be a német megszállók elleni harcba. Kommunista elkötelezettsége miatt a szélsőjobboldali kormányzat idején, 1967-ben bebörtönözték, majd házi őrizetben tartották, végül nemzetközi nyomásra külföldre engedték: négyéves önkéntes száműzetését Párizsban töltötte - az 50-es években itt járt konzervatóriumba is. Dalokat, kórusműveket, baletteket és operákat is írt, de világhírét elsősorban a Zorba, a görög című film zenéjének köszönheti (1964). A Mikhalisz Kakojannisz rendezte film címszerepét Anthony Quinn, női főszerepét Irene Papas alakította.
BOULEZ BAYREUTHBAN A bayreuthi Wagner-fesztivál Parsifal-előadása után a közönség felállva ünnepelte a karmestert, a 80 éves Pierre Boulezt.
Az Orfeo német lemezkiadó 13 CD-n megjelentette a fesztivál egyik korábbi legendás előadását: Wagner tetralógiájának 1956-os előadásán a német Hans Knappertsbusch vezényel, a főbb szerepeket Hans Hotter, Astrid Varnay, Wolfgang Windgassen és Gre Brouwenstijn énekli. A korábbi kiad-ványok között szerepelt a Trisztán és Izolda 1952-es és a Tannhauser 1953-as előadása.
