NOBEL-ESÉLYEK Horace Engdahl, a Svéd Királyi Akadémia titkára október 12-én, csütörtökön 13 órakor jelenti be, kinek ítélték az idei irodalmi Nobel-díjat - előzetesként továbbítjuk a nemzetközi sajtóban feldobott, esélyesnek is tekinthető írók neveit. Akár Milan Kundera, Amos Oz, Philip Roth, Mario Vargas Llosa, Joyce Carol Oates, Doris Lessing, J.-M. G. Le Clezio, Orhan Pamuk, Ryszard Kapuscinski, a szíriai Adonis (Ali Ahmad-Said) vagy az algériai Assia Djebar is lehet a nyertes. Vagy más.
JUBILÁNS NYOMORULTAK Letaszította londoni trónjáról a Macskákat a Nyomorultak, immár ez a leghosszabb ideje futó musical a városban: 21 éve, 1985. október 8-án mutatták be a Barbicanban, ahonnan hamarosan a Palace-be, majd két éve a Queen's Theatre-be helyezték át. Eredetileg mindössze tizenegy hetes menettel kalkuláltak, azóta viszont 38 ország 223 városában 54 millió ember látta a 21 nyelvre lefordított darabot (zene: Alain Boublil és Claude-Michel Schönberg, szöveg: Herbert Kretzmer). És Sanghaj, mandarin nyelven, még csak 2008-ban következik. Az eredeti londoni szereposztással felvett lemez millió fölötti példányszámban kelt el.
YODUK STORY E címmel mutatták be a Washington közelében lévő Bethesda városában az író-rendező Jung Sung San és a zenét szerző Cha Kyong Chan musicaljét, mely a műfajra nem igazán jellemző kíméletlen brutalitással ábrázolja az észak-koreai rezsim koncentrációs táborainak világát (jelenleg mintegy 200 ezer embert tartanak fogva embertelen körülmények között). A történet főhőse egy kémkedéssel vádolt észak-koreai színésznő, akit azért hurcolnak el, mert apja találkozott a Dél-Koreában élő testvérével - a börtönben egy őr megerőszakolja, teherbe esik és felakasztja magát. A 37 éves rendező Észak-Koreából lépett le. Ezután édesapját kivégezték - tudomása szerint nemcsak az ő disszidálása miatt, hanem azért is, mert a szabad világban egy olyan tévéműsorban is dolgozott, amelyben egy észak-koreai disszidens is szerepelt.
FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁR 113 ország 7272 kiállítója, 382 ezer cím, köztük 112 ezer új kiadvány, 172 ezer négyzetméteren - egészen röviden ennyi az október 4-8. között lezajlott 58. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvpiaci találkozójának rezüméje. Az Ázsiából érkezett kiállítók száma minden korábbinál magasabb volt, Kína csaknem kétszer akkora standot bérelt, mint tavaly, de a fő hangsúly ezúttal Indiára esett, amely 1986 után immár másodszor szerepelt a vásár fókuszpontjaként. 1400 négyzetméteren több mint 150 kiadó képviselte az írott szó mellett képzőművészeti, filmes, zenei és táncesemények jóvoltából gazdag kultúrával és hatalmas médiapiaccal rendelkező ország képét mutató Indiát. Mintegy hetven indiai író volt jelen, köztük Altaf Tyrewala, Samit Basu, Suketu Mehta, Vikram Chandra, Kiran Nagarkar, Thrity Umrigar, Shobha De, Raj Kamal Jha (akinek Kalkuttai éjszakák című regénye magyarul is olvasható) és mások - a Nobel-díjas V. S. Naipaul, a '86-os indiai Schwerpunkt fő csillagának számító Salman Rushdie és a '97-ben befutó, Booker-díjas Arundhati Roy utáni generáció képviselői. Egyesek már a 70-es, 80-as évek latin-amerikai irodalmi fellendüléséhez hasonló jeleket vélnek felfedezni Indiával kapcsolatban. Elsősorban az angolul íróknak van esélyük Európában, a többi huszonhárom hivatalos indiai nyelven alkotóknak még odahaza is fordítókra van szükségük, külföldre pedig általában csak kétszeres átültetés után, az angolon keresztül juthatnak el, eközben azonban könnyen elveszhetnek eredeti stiláris értékeik.
India után jövőre a katalán kultúra kerül a középpontba. A képünkön látható "stafétabot", melyet az aktuális vendégország átad a következőnek, mostantól kézzelfogható formát öltött: két offenbachi formatervező hallgató, Simon Schlör és Sebastian Herkner megalkotta az ősi kézirattekercsekre emlékeztető Vendégtekercset. Ezen Indiát a Mahábhárata, a katalán kultúrát a Tirant lo Blanc című, 15. századi hősi eposz egy-egy részlete reprezentálja, a korábbi összes vendégországot pedig rövid koreai, arab és orosz szövegek. 2008-ban Törökország lesz Frankfurt díszvendége.
Hazánk idei jelenlétét az 1956-os forradalom 50. évfordulója festette alá, bemutatták az 1956-os Intézet Forró ősz a hidegháborúban című dokumentumfilmjét. Rendezője, Rainer M. János Nagy Imréről beszélt, Sándor Iván pedig Drága Liv című regényéről.
A könyvvásár idején vehette át a német könyvkereskedők idei békedíját Wolf Lepenies német szociológus, a legjobb irodalmi filmadaptációért járó elismerést pedig a kanadai Atom Egoyan, aki Rupert Holmes Where the Truth Lies című novelláját vitte vászonra (nálunk Az igazság fogságában címmel vetítették).
MAGÁNYGYÛJTEMÉNY Hogyan lehetséges magányt űzni festékkel? - teszi fel a kérdést Kapusi Gábor alkotásai láttán a katalógusba írt szövegében Németh Gábor író; a választ keresve legalább a kérdést kiprovokáló képeket megtalálhatjuk a művész Magánygyűjtemény című kiállításán, október 21-ig, a kArton Galériában (Bp. V. ker., Alkotmány u. 18.).
1956 MINDEN MENNYISÉGBEN Pár filmet (A szabadság vihara, Mansfeld) már bemutattak, néhány kiállítás már látható (a Budapesti Történeti Múzeumban Erich Lessing korabeli fotói, október 11-től a Műcsarnokban Az út 1956-2006 címmel kortárs képzőművészek alkotásai), de ez csak a töredék töredéke az évfordulóhoz kapcsolódó művek és események tömkelegéhez képest. A kulturális minisztérium tájékoztatása szerint valamely állami forrásból támogatás jutott több mint 30 dokumentumfilm, több mint 40 kötet, közel 40 kiállítás, 300-nál több közművelődési rendezvény és kulturális program, több mint 20 színházi előadás és több mint 50 köztéri képzőművészeti alkotás megvalósításához - utóbbiakból Romániába, Ukrajnába és Szlovákiába is. A téma legpopulárisabb feldolgozására az 56 csepp vér című rockmusical szerzői, Mihály Tamás és Horváth Péter vállalkoztak.
