DÍJ Az iráni Bahman Ghobadi Félhold és a francia Martial Fougeron Mon fils a moi című alkotása osztozott az 54. San Sebastian-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját jelentő Arany Kagylón. Fougeron filmje egy anya és fia kapcsolatáról szól (női főszereplője, Natalie Baye a legjobb alakítás díját kapta), Ghobadié pedig iráni kurd muzsikusokról, akik az iraki kurd közösséghez utaznak, át a határon, hogy koncertet adjanak Szaddám Huszein bukásának örömére. A filmet Irak jelölte a jövő évi Oscar-versenybe, Iránban viszont betiltották, mert egy nő is énekel benne.
A román Corneliu Porumboiu A fost sau n-a fost? (angol címén 12:08 East of Bucharest) nyerte a negyedik alkalommal megrendezett koppenhágai filmfesztivált: a címben szereplő időpont 1989. december 22-ének arra a percére utal, amikor Nicolae Ceausescu helikopteren elmenekült Bukarestből - ezt az eseményt eleveníti fel a filmbéli televíziós talkshow.
BRÓDY-DÍJ Történtek dolgok című kötetéért Szakács Istvánnak ítélték az idei Bródy Sándor-díjat, amelyet az író unokája alapított egy-egy év legjelentősebbnek tartott szépprózai első kötete elismerésére.
ROBERT FROST "ÚJ" VERSE Amerika egyik legkedveltebb költője, Robert Frost eddig ismeretlen versét fedezte fel egy egyetemista a Virginiai Egyetem könyvtárának újonnan vásárolt, még katalogizálatlan kötetei között. A War Thoughts at Home az első világháború idején, 1918-ban született, s valószínűleg Frost egyik költőtársának halála ihlette. A kézírást egyértelműen Frostéval azonosították, a költeményt a Virginia Quarterly Review közli elsőként.
ERDÉLYI MAGYAR IRODALOM: DRÁMAI NAPOK Tragikus hírek érkeztek az elmúlt napokban Erdélyből: előbb a bejelentés, miszerint Szilágyi Domokos költő (1938-1976), a 60-as, 70-es évek erdélyi irodalmának legendás alakja a román titkosszolgálat, a Securitate ügynökeként jelentéseket adott ismerőseiről; majd a gyászhír: 79 éves korában, melanomában elhunyt Sütő András, az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb romániai magyar írója, esszéistája, színpadi szerzője.
Stefano Bottoni történész, Nagy Mária, Szilágyi Domokos egykori élettársa és Szilágyi Kálmán, a költő testvére közös nyilatkozatban tette közzé, hogy - jóllehet a polgári titkosszolgálat (SRI) még nem adta át "Balogh Ferenc" hálózati dossziéját a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság Levéltárának (CNSAS) - Lakó Elemér és Varró János, Péterffy Irén, illetve Páskándi Géza megfigyelési dossziéja alapján egyértelműen rekonstruálható, hogy Szilágyi Domokos azonos "Balogh Ferenc"-cel, aki 1958-ban az előzőekről, 1965-ben az utóbbiról adott jelentéseket. Az 1956 utáni időszakban szolgáltatott információi terhelő jellegűek voltak (Varrót 16, Lakót 15 évi kényszermunkára, Péterffyt 10 év börtönre ítélték 1959-ben), az 1965-ben Páskándiról, illetve annak műveiről adott jelentéseinek nem volt ilyen súlyos következménye, az 1963-ban szabadult Páskándi elleni vizsgálatot megszüntették. A http://belpol.transindex.ro címen olvasható közlemény szerint továbbra is kérdéses, hogy a költő együttműködött-e a Szekuval 1959 és 1964 között, illetve 1965 után, valamint hogy róla is vezettek-e megfigyelési dossziét. Az 1976-ban öngyilkosságot elkövető Szilágyi Domokos eddig előkerült jelentéseit a Helikon.ro honlapon teszik közzé.
Az 1948 óta publikáló Sütő András első, vihart kavaró elbeszélése, a Félrejáró Salamon 1955-ben jelent meg, ezt 1956-ban, a belőle készült film bemutatása után betiltották. Ennek ellenére 1980-ig kötetei (köztük a családja és szülőfaluja, Pusztakamarás történetét elmesélő Anyám könynyű álmot ígér vagy az Engedjétek hozzám jönni a szavakat) megjelenhettek, darabjait bemutathatták Romániában, ahol 1965 és 1977 között parlamenti képviselő is volt. A 70-es években írott drámáit (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, A szuzai menyegző) Kolozsvárott és Magyarország több színházában is játszották, az Advent a Hargitán 1986-tól 1997-ig szerepelt a budapesti Nemzeti műsorán. A 80-as évek diktatúrájában állandó fenyegetésben élt, 1990 márciusában, a marosvásárhelyi magyarellenes pogromban elszenvedett bántalmazás nyomán fél szemére megvakult - naplójegyzeteit ezután Szemet szóért címmel jelentette meg.
BULATOV A TRETYAKOVBAN Erik Bulatov, a 60-as, 70-es és 80-as évek szovjet nonkonformista képzőművészetének egyik legjelentősebb alkotója 63 éves korára megérhette: retrospektív kiállítása nyílt a moszkvai Tretyakov Képtárban. A november 19-ig látható mintegy százötven festmény, rajz és könyves munka egy részét külföldi gyűjtemények kölcsönözték. Illusztrációnkon két jellegzetes - realizmussal, illetve koncepcionalista szöveghasználattal játszó - festménye: Szovjet kozmosz (1977) és Élek - látok (1999)
BÖRTÖNMÛVÉSZET, KOESTLER JÓVOLTÁBÓL Arthur Koestler, aki Spanyolországban, Franciaországban és Angliában egyaránt töltött bizonyos időt börtönben, Angliában képzőművészeti díjat alapított a rács mögött élők számára. A díj és a vele foglalkozó alapítvány túlélte az 1984-ben öngyilkosságot elkövető, magyar származású írót, s immár 45. alkalommal rendezték meg az általa szervezett börtönművészeti kiállítást, amelyen közel ezer alkotást mutattak be a londoni St. Mary Abbots Hallban, október 5-ig (bővebben: www.koestlertrust.org.uk).
