kulthírek

  • .
  • 2006. október 19.

Trafik

kulthírek
GYÁSZ 86 éves korában elhunyt Gillo Pontecorvo: a háború utáni olasz filmművészet egyik mesterének legemlékezetesebb alkotása, Az algíri csata az 50-es években a francia gyarmatosítók elleni felkelésről festett dokumentumszerűen nyers képet, s 1966-ban Velencében Arany Oroszlánt nyert.

SEUSO-KINCSEK Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levélben tájékoztatta a Seuso-kincsek zártkörű bemutatását tervező londoni Bonhams aukciósházat - és ezáltal az esetleges érdeklődőket -, hogy a Magyarország területén talált és innen több mint húsz éve jogtalanul elszállított késő római kori ezüsttárgyak a magyar jogszabályok értelmében államunk tulajdonát képezik, s "minden lehetséges jogi lépést megteszünk" visszaszerzésükre.

STÚDIÓBAN A STOOGES Az idei Sziget Fesztiválon fergeteges koncertet adó Stooges - Iggy Pop, a dobos Scott Asheton és gitáros testvére, Ron, valamint a Dave Alexander basszusost helyettesítő Mike Watt - 1973 után újra közös lemezfelvételen dolgozik. A jövőre várható album producere Steve Albini.

KÉT KALITKÁS NÕ Október 22-ig még megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festményének két változata: az MNG kollekciójában lévő példány most kivételesen együtt szerepel a tavaly Chicagóban elárverezett, s a budapesti Ernst Galéria által megvásárolt példánnyal.

ELVIS A SUN ALATT Elvis Presley legelső felvételeit a nashville-i Sun Records jelentette meg, s most, hogy közeleg az énekes halálának (1977) 30. évfordulója, a kiadó megállapodást kötött az Elvis Presley Enterprises céggel a nevéhez és képmásához fűződő jogok használatáról.

McCARTNEY, A VÉDJEGY Paul McCartney védjegyként kívánja kamatoztatni saját nevét. Amenynyiben három hónapon belül senki nem emel kifogást a bejegyzés ellen, számos élelmiszer- és ruhaipari terméken jelenhet meg majd az oltalom alatt álló név.

PAMUK A NOBEL-DÍJAS Esélyesnek tartották, és a tipp bejött: Orhan Pamuknak ítélték az idei irodalmi Nobel-díjat. Az elismerés híre New Yorkban érte a török írót, aki - a méltatás szerint - szülővárosa melankolikus lelkének kutatása közepette a kultúrák összeütközésének és összefonódásának új szimbólumait tárta fel. Ebből a magyar olvasó is kaphatott ízelítőt (A fehér kastély, Az új élet és című regényeit az Ulpius jelentette meg; a szerző pedig nemrég interjút adott a televízió Bestseller című műsorának). Pamuk díjazásával a Svéd Királyi Akadémia a szabad véleménynyilvánítás jogáért való kiállását is értékelte, hiszen a muzulmán világban elsőként szólalt meg Salman Rushdie mellett, akit 1989-ben fatwa (halálos ítélet) fenyegetett, tavaly pedig bíróság elé citálták a török nemzeti identitás "bemocskolása" miatt: beszélni merészelt milliónyi örmény és harmincezer kurd meggyilkolásáról (Perbe fogva című írása az Élet és Irodalom 2005. karácsonyi számában olvasható). Az 1952-ben, Isztambulban született Orhan Pamuk újságírást és építészetet tanult, első regénye, a Cevdet Bey Ve Ogullary (Cevdet Bey és fiai) 1982-ben jelent meg, műveit több mint húsz nyelvre fordították le.

BEZÁRT A CBGB Az innen indult sztárok közül Patti Smith és Debbie Harry is fellépett szombaton, a legendás New York-i CBGB - hivatalos nevén CBGB & OMFUG, azaz Country Bluegrass Blues and Other Music For Uplifting Gormandizers (Egyéb Zenék Ínyencek Feldobására) - búcsúestjén. A hetvenes éveiben járó Hilly Kristal (képünkön) által 1973 decemberében megnyitott, alig 300 férőhelyes klub, mely neve ellenére hamarosan a punk- és new wave zenekarok (Ramones, Television, Talking Heads stb.) elsődleges fellépőhelyévé vált, az utóbbi időkben már nem termelt elég bevételt az épület tulajdonosa által megemelt bérleti díj fizetésére - mindez összefügg azzal, hogy a környékre jellemző lepusztultság helyét a luxus veszi át, az egykor részegek utcájaként ismert Bowery erőteljes ingatlanfejlődésnek indult.

VESZPRÉMI EMLÉKMÛBALHÉ Egy évvel ezelőtt (Narancs, 2005. október 27.) ugyanezen az oldalon számoltunk be arról, hogy a veszprémi Színházkertben idén október 23-án avatják fel Rajk László pályázaton nyertes 1956-os emlékművét. Az öt önálló zászlóelemből, egy bizonyos szögből lyukas lobogó képét alkotó szobor kivitelezését azonban október 13-án délben a város újonnan megválasztott vezetése mandátumának átvétele után két órával leállíttatta. A kivitelezést is végző tervező erről nem kapott hivatalos értesítést - csak a munkások tájékoztatták -, viszont péntekről szombatra felállította az emlékművet, melynek környezetében már csak a parkosítás van hátra. A Veszprémi Napló szerint azért állíttatták le a munkát, mert a kivitelezés során eltértek az engedélyben szereplő egyes paraméterektől. Rajk László építészirodájának tájékoztatása szerint a megrendelő önkormányzat a kivitelezés minden fázisáról tudott, ő maga pedig a 80-as évek visszatérteként értékeli a történteket: akkor az MSZMP szemét csípte, ha dolgozott (volna), most a városi MSZP-SZDSZ-koalíciót leváltó Védegylet-Fidesz-szövetség tesz keresztbe neki.

Avatás? Korrigálás? Bontás? Érdekes ünnep várható.

BUDAPEST SZÉTLÖVÉSE 1956 október-novemberében id. Gazsi Zoltán fényképezőgéppel a nyakában járta a várost. Évtizedeken át titokban őrzött felvételeit operatőrként dolgozó fia nemrég megmutatta Pauer Gyulának, aki egy festménysorozatot készített ezek alapján. Kiállítása Budapest szétlövése 1956 címmel október 18-tól november 26-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.