kulthírek

  • .
  • 2006. november 2.

Trafik

kulturális hírek

DÍJ Tizenhárom díjból ötöt nyert el Háy János A Gézagyerek című darabjával a varsói Teatr Studio a lengyelországi Zabrzében rendezett VI. Kortárs Drámafesztiválon. A produkció, melyben egy valódi Ikarus busz is szerepel, megkapta a legjobb előadás díját, s ugyanígy értékelték Zbigniew Brzoza rendezői és Wojciech Zielinski főszereplői teljesítményét is.

Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című filmje nyerte a fődíjat a franciaországi Essonne-ban 8. alkalommal megrendezett Cinessone fesztiválon, melynek különprogramjában Kocsis Ágnes, Fliegauf Benedek, Jancsó Miklós, Jeles András, Pálfi György és Török Ferenc alkotásait is vetítették.

Válogatott műveit tartalmazó kötete elismeréseként Andrej Bitov vehette át Moszkvában a 20 ezer euróval dotált idei Bunyin-díjat.

A KÉKSZAKÁLLÚ TALLINNBAN Első ízben játszották Észtországban, Tallinnban és Pärnu városában Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát. A főszerepeket Meláth Andrea és Kovács István énekelte, a magyar- észt produkciót Selmeczi György alkalmazta színpadra és vezényelte, akit a siker nyomán egy kórusmű megírására kértek fel.

HÁLÓZATOK AZ ARTPOOLBAN "A művészetben az >>izmusok>izmus>network projektekA művészet hálózati eseményei (1986-2006) és a decentralizált világkongresszusok címmel november 3-17. között az Artpool P60. Részletes program: artpool.hu/Network/indexhu.html.

SPIDRON Címlapsztorit szentelt a Science News legutóbbi száma Erdély Dániel grafikus, ipari formatervező spidronnak elnevezett, tudomány és művészet határmesgyéjén elhelyezhető felfedezésének. Ivars Peterson cikke a tér hézagmentes kitöltésére alkalmas geometrikus formák gyakorlati alkalmazásának lehetőségei mellett beszámol a spidronmozgás matematikai alapjainak kidolgozásáról is, ami Szilassi Lajos nevéhez fűződik (sciencenews.org/articles/20061021/bob11.asp; Erdély Dániellel a Narancs 2005. november 3-i számában olvasható interjú).

1956-RÓL KÜLFÖLDÖN Miközben a hírközlő eszközök utcai csatározások képeit közvetítették Budapestről, a külföldi magyar kulturális intézetek az ötven évvel ezelőtti eseményekkel, illetve kortárs művészeti teljesítményekkel igyekeztek szimpatikus Magyarország-képet festeni. Varsóban egy műsorban vetítették Novobáczky Sándor és Tomcsányi Vilmos Lengyel tollal a magyar őszről című dokumentumfilmjét Grzegorz Lubczyk és Marek Maldys 13 év - 13 perc című dokujával az ottani és az itteni megtorlás legfiatalabb áldozatairól, Romek Strzalkowskiról és Mansfeld Péterről, akikről egymást keresztező utcákat neveztek el Poznanban. A varsói magyar intézet székháza előtt Pauer Gyula Tüntetőtábla-erdő című 1978-as, betiltott kiállítását rekonstruálták (képünkön), belül pedig Varga F. János történész színes fotógyűjteménye látható 1956 októberéből. Fotókat, Ata Kandó felvételeit, valamint ENSZ-szervezetek archívumaiból származó dokumentumokat mutatnak be november 5-ig a bécsi ENSZ-negyed Rotundájában a világszervezet és a forradalom utóéletének kapcsolódási pontjairól, a téma nemzetközi napirenden tartásáról és a menekültek segítéséről. Brüsszel főterén Re:volt '56 Budapest címmel tartottak kulturális és kulináris programba hajló megemlékezést (koncertet adott a Mandel Quartett, a Hot Jazz Band és Mitsoura). Szófiában az Ohridai Szent Kelemen Tudományegyetemen mutatták be Milen Szemkov Prekraszen povod (Kiváló alkalom) című kötetét, mely első ízben tárja nyilvánosság elé a magyar forradalommal kapcsolatos bolgár levéltári dokumentumokat. A Baden-Württemberg tartományban lévő Fellbach városában a Hórusz Archívum fotóiból és korabeli plakátokból válogatott tárlat nyílt, Karlsruhéban '56-os dokumentumfilmeket vetítettek, s pódiumbeszélgetést rendeztek Konrád György, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye részvételével. Mészáros Márta A temetetlen halott című filmjét világszerte több mint harminc városban vetítik a napokban. A New York-i Lincoln Centerben, a város egyik legjelentősebb kulturális intézményében Resistance and Rebirth: Hungarian Cinema, 50 Years After '56 címmel, filmplakát-kiállítással egybekötött vetítéssorozat kezdődött, melynek programján közel harminc film szerepel az elmúlt negyven év terméséből.

GYÁSZ 65 évesen, váratlanul meghalt Bence György filozófus. 1968-ban politikai okokból eltávolították munkahelyéről, az MTA Filozófiai Intézetéből, később teljes foglalkozási tilalom alá helyezték. A demokratikus ellenzék, a szamizdatmozgalom egyik vezéralakja volt. 1990-től az ELTE Filozófiai Intézetében egyetemi tanár, 1990 és '94 között a Fidesz tanácsadója volt, majd független elemzőként vett részt a közéletben.

66 éves korában rákbetegségben elhunyt Gregor József. A Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes a műfaj igazi népszerűsítői közé tartozott. 1964 óta kisebb megszakításokkal a szegedi Nemzeti Színház tagja, s 1974-től az Opera magánénekese volt, de szerepelt külföldön, még a New York-i Metropolitanben is. Az operairodalom legnagyobb basszusszerepei mellett sikerrel énekelt musicalt is.

KÉPEK IDEJE Brüsszel, Lisszabon, Róma és Düsseldorf után, Tallinn, Riga, Varsó és Montreal mellett Budapest is csatlakozott az ARTE kulturális tévécsatorna és a franciaországi Ferme du Buisson kortárs művészeti központ által 2002-ben létrehozott Temps d'Images fesztiválhoz. A nemzetközi kulturális projekt hároméves támogatást kapott az Európai Uniótól, s ennek keretében, immár másodízben rendezik meg nálunk is: november 5-28. között a Trafó, a MU Színház, a Flórián Műhely és a Művész mozi ad otthont a színpadi művészet és a képalkotás együttműködésének, átjárhatóságának lehetőségeit kutató produkcióknak. Kiállítás vagy táncelőadás, koncert vagy egy-egy ötlet megvalósulásának folyamatát közönség elé vivő, ingyenes munkabemutató, mindegyikben meghatározó szerepet játszik a mozgókép. Ingyenesek a Művész filmvetítései is; a teljes program a trafo.hu oldalon található. Képünkön egy jelenet a kanadai Compagnie Ubu Dors mon petit enfant / The Blind című színház-videoinstallációjából, melynek a fesztivál házigazdája, a Trafó ad otthont. Ugyanitt látható majd a norvég Verdensteatret (Koncert Grönlandért), a francia Alexandre Castres (Monsieur Zero, Famous When Dead), a belga Vanden Eynde (MAP ME) és Árvai György Természetes Vészek Kollektívája (PRE-ACTIO).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.