kulthírek

  • .
  • 2006. november 9.

Trafik

kulthírek

DÍJ Franciaországban hagyományosan ilyenkor hirdetik ki az év irodalmi díjainak kitüntetettjeit. A legjobb francia, illetve külföldi regény Médicis-díját Sorj Chalandon (Une promesse), illetve a román Norman Manea (Le retour du hooligan: une vie) kapta, a legjobb esszékötet díját Jean-Bertrand Pontalis (Frére du précédent). A Femina-díj nyertesei, ugyanilyen bontásban: a francia-kanadai Nancy Huston (Lignes de faille), az ír Nuala O'Faolain (L'histoire de Chicago May) és Claude Arnaud (Qui dit je en nous?). A Renaudot-díjat a kongói születésű Alain Mabanckou érdemelte ki (Memoires de porc-epic). Az 1903 óta élő Goncourt-díjat az amerikai származású, de Franciaországban felnőtt Jonathan Littell kapta franciául írott s az Academie Francaise-díjat is elnyert regényével: a Les Bienveillantes egy SS-tiszt fiktív memoárja, 900 oldalon.

MAGYAR FILMEK SEVILLÁBAN Hét magyar filmet hívtak meg a november 4-11. közötti Sevillai Filmfesztiválra: Fehér tenyér, Friss levegő, Csak szex és más semmi, Taxidermia, Csoma legendáriuma, Before Dawn, Állítsátok meg Terézanyut! - az utóbbi főszereplője, Hámori Gabriella az európai film jövendő csillagait turnéztató Shooting Stars program keretében hivatalos a fesztiválon.

YEATS Kétévi munkával gyűjtötte össze a dublini National Library az 1923-ban Nobel-díjjal elismert William Butler Yeats életét bemutató kiállítás anyagát. A három (!) éven át látható tárlat a költői pálya alakulása mellett dokumentálja Yeats magánéletének fordulópontjait is, bemutatja az ezotéria és okkultizmus iránti vonzalmát, valamint a gael nyelv reneszánszában is jelentős szerepet játszó Abbey Theater megalapításában való részvételét.

RAJKIN Kiállítással emlékeztek meg Moszkvában Arkagyij Rajkin (1911-1987) születésének 95. év-fordulójáról. A szovjet színész, humorista, filmrendező és forgatókönyvíró a 60-as években Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, amikor jellegzetes akcentusával, magyar nyelven adta elő kabaréműsorát.

BOTERO: ABU GHRAIB Miközben Bagdadban kimondták a halálos ítéletet Szaddám Huszeinre, egy New York-i galériában bemutatták Fernando Botero képsorozatát - pontosabban a nyolcvan darabból álló festmény- és grafikaszéria bő felét -, melyet az iraki Abu Ghraib börtön foglyaival történt kegyetlenkedéseket dokumentáló fotók sokkhatására készített a kolumbiai művész. Az elsősorban korpulens alakokat ábrázoló szobrairól és képeiről ismert Botero tizennégy hónapon át festette sorozatát, melynek bemutatására egészen eddig egyetlen amerikai képtár sem vállalkozott. A kényes téma és a realisztikus erőszak-ábrázolás Európában korábban kapott szabad utat, tavaly Róma, majd a németországi Künzelsbau és Athén közönsége láthatta. Az ABCNews munkatársának nyilatkozva Botero azt mondta, egyetlen darabot sem ad el a sorozatból, mert gyalázatos lenne mások szenvedéséből profitálni, inkább egy múzeumnak ajádékozná őket. Itt még nem tartunk, de a Marlborough Galéria november 18-ig nyitva tartó, Abu Ghraib című kiállítása látványosan emlékeztet a három éve napvilágra került embertelenségekre - éppen úgy, ahogy a művész 1994-es sorozata reflektált az akkori kolumbiai gerillaháborúra. A művek láttán Botero egyes bírálói felvetik a kérdést: ha az iraki börtönben történtekre ilyen módon reagált, akkor vajon miért nem szentelt egyetlen képet sem a Szaddám Huszein által meggyilkolt és halálra kínzott irakiak emlékének?

MEGHALT WILLIAM STYRON A 81 éves korában elhunyt író szakmai körökben már 1951 óta, első regénye, a Feküdj le sötétben, majd az 1960-as Házam lángra gyullad révén sikeresnek számított, de igazán közismert csak 1967-ben lett, amikor Pulitzer-díjat nyert az 1831-es virginiai rabszolgalázadásról és annak vezetőjéről szóló regényével, a Nat Turner vallomásaival. Styron maga is ebben az államban született, apja hajóépítő munkás volt, ide vezet el Virginia, reggel: három történet az ifjúságról című kötete. Egyetemi tanulmányait a világháború szakította félbe, a haditengerészetnél szolgált. A rabszolgaság témája után a holokauszthoz nyúlt: az 1979-ben publikált Sophie választásából Alan J. Pakula rendezett Oscar-díjas filmet Meryl Streep főszereplésével. Utolsó nagyobb szabású műve, a saját depressziójával foglalkozó A látható sötétség 1990-ben jelent meg, esszéit This Quiet Dust címmel gyűjtötte egybe.

EURÓPAI FILMDÍJ Közzétették a december 2-án, Varsóban átadandó idei Európai Filmdíjra jelölt alkotások listáját: a 2006-os év európai filmjének díját a következő hat produkció valamelyike nyerheti el: Michael Winterbottom és Mat Whitecross: Guantánamo - Úton a pokolba (képünkön); Neil Jordan: Breakfast On Pluto; Jasmila Zbanic: Grbavica; Florian Henckel von Donnersmarck: Das Leben der Anderen; Pedro Almodóvar: Volver; Ken Loach: The Wind That Shakes The Barley. Jóllehet a közel ötven címet tartalmazó előzetes listán helyet kapott a Fehér tenyér és a Taxidermia is, a "döntőbe" már nem fértek be. Viszont a legjobb európai rövidfilm várományosai között szerepel Kenyeres Bálint műve, a Before Dawn, az év felfedezettjének jelöltjei között pedig Kocsis Ágnes, a Friss levegő révén.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Azért mondjuk azt, amit mondunk, mert azért, arra kapunk pénzt, amit más akar mondani. Ez azonban nem így van. Ez a törvényjavaslat és a mögötte álló rezsim legnagyobb hazugsága, amely mögött a legsötétebb világmagyarázat áll. Nem, a szabad sajtót nem a külföld finanszírozza – legfeljebb segíti nem felfordulni, és nem, az adományozók nem mondják meg, hogy mit írjunk. Azt írjuk, amit gondolunk, és amit sok más rendes ember gondol szerte a világban. Itt nincs pártközpont, nincs valamiféle globális Rogán Antal, aki 7/24-ben figyel és leszól

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.