kulthírek

  • .
  • 2009. május 21.

Trafik

EUROVÍZIÓ: NORVÉG SIKER Fairytale című dalával a Minszkben született, de négyéves kora óta Norvégiában élő, norvég színekben éneklő és hegedülő Alexander Rybak nyerte az 54. eurovíziós dalfesztivált Moszkvában, így jövőre Oslo ad otthont a show-nak.
Mögötte az izlandi Yohanna és az azerbajdzsáni AySel & Arash végzett. Az utóbbi idők kudarcai után jól szerepelt a brit versenyző: a zongorán közreműködő Andrew Lloyd Webber dalát előadó Jade Ewen kapta az ötödik legtöbb telefonszavazatot. Ádok Zoli nem jutott a döntőbe.

40 FILM A SZOCIALIZMUSRÓL Öt nap alatt, május 25-29. között negyven, a rendszerváltás húsz éve során készült dokumentumfilmet mutat be az OSA Archívum a Rákosi-Kádár-korszak történetéről. A felvillantott események időrendjét követő vetítések ingyenesek, a részletes program az osaarchivum.org címen található.

FALCO UTCA Falcogasse - június 5-től ezt a nevet viseli egy bécsi utca, annak a donaustadti háznak a közelében, ahol az énekes édesanyja élt. A 80-as évek egyik legnagyobb popsztárja több mint 60 millió lemezt adott el olyan nemzetközi slágerekkel, mint a Der Kommissar és a Rock Me Amadeus. Falco (sz. Johann Hölzel) 1998-ban, 40 éves korában, autóbalesetben hunyt el.

COLDPLAY INGYEN A zenekar hivatalos honlapjáról (coldplay.com) ingyen letölthető a jelenlegi koncertkörút jegyvásárlóinak osztogatott, LeftRightLeftRightLeft című, kilenc számot tartalmazó élő album, melynek felvételeit a Viva La Vida-turné korábbi előadásain rögzítették.

DÍJ Életműve elismeréseként Cormac McCarthy kapta az amerikai PEN írószervezet 25 ezer dollárral dotált Saul Bellow-díját: a Nem vénnek való vidék és a Véres délkörök avagy vörös alkony a nyugati égen szerzőjét maga Saul Bellow, az 1981-es Nobel-díj nyertese is igen nagyra tartotta. A PEN Borders-díjat E. L. Doctorownak ítélték.

50 ÉVES A GUGGENHEIM Frank Lloyd Wright: From Within Outward címmel nyílt kiállítás a New York-i Guggenheim Museumban az épület fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Az augusztus 23-ig nyitva tartó kiállítás címe az építész forradalminak számító gondolatára utal, miszerint az épület lényege a belső tér, a külső látvány pedig ennek a kifejeződése. A 20. század egyik legfontosabb, s egyáltalán a modern kiállítótér-építészetet megújító múzeuma, a Guggenheim 1959 októberében nyílt meg. Frank Lloyd Wright ezt már nem érte meg: hat hónappal korábban, 91 évesen elhunyt. A kiállításon Wright privát lakóházait és középületeit, illetve meg nem valósult terveit mutatják be. A több mint 200 eredeti rajz közül jó néhányat most láthat először a közönség. Az évfordulóra egy kötet (The Guggenheim: Frank Lloyd Wright and the Making of the Modern Museum) és egy dokumentumfilm is készült. Illusztrációinkon Frank Lloyd Wright (középen, kalappal a karján) a Guggenheim makettje előtt, a múzeum belülről, valamint legismertebb épületeinek egyike, a nyugat-pennsylvaniai Vízesésház.

MAGYAROK VELENCÉBEN A Műcsarnokban sajtótájékoztatón mutatták be a június 7-én nyíló képzőművészeti biennále magyar pavilonjában látható munkát, Forgács Péter "Col Tempo" - A W. projekt című installációját, melyhez a szobrokat a New York-i Louise McCagg készítette, a zenét Szemző Tibor szerezte, a felhasznált archív filmek és fotók a bécsi Naturhistorisches Museum archívumából valók - itt őrzik a náci antropológiai kutatások céljából összegyűjtott fényképeket és filmeket, melyek mai kontextusba helyezve súlyos kérdésekkel szembesítik a nézőt. "A kiállítás, miközben historikus anyagra épül, nem történeti bemutató: azt kívánja a nézőtől, hogy a történeti emlékezés, a művészettörténeti hagyomány és a kortárs művészet közös mezsgyéjén járja végig a Másikra vetülő tekintet változásainak drámai pályáját, és ismerje fel saját látásának cselekvő és előítéletes természetét, másként fogalmazva: erkölcsi felelősségét" - fogalmazott a projekt kurátora, Rényi András. Rövid időn belül ez Forgács Péter második jelentős nemzetközi premierje: néhány hete a New York-i Museum of Modern Artban, a magyar évad keretében mutatták be az amerikai magyar bevándorlókról szóló dokumentumokból építkező Hunky Blues - az amerikai álom című filmjét.

A Velencei Biennále több mint képzőművészeti kiállítás: egymást érő és váltó művészeti események és fesztiválok sorozata: építészet, tánc, zene, színház, film. Az itteni 53. kortárs zenei fesztivált idén szeptember 25. és október 3. között rendezik meg, s ez alkalommal életműve elismeréseként Arany Oroszlán-díjjal tüntetik ki Kurtág Györgyöt. Kurtág tulajdonképp Velencében lépett be a nemzetközileg ismert komponisták sorába, miután - az 1981. januári párizsi premiert követően - itt is bemutatták A boldogult R. V. Truszova üzenetei című, Dalos Rimma szövegeire, szólóhang(ok)ra és kamaraegyüttesre írott darabját. Ezt követően több alkalommal is visszatért a velencei fesztiválra, legutóbb tavaly.

GYÁSZ 67 éves korában, agyvérzés következtében elhunyt Hugh Van Es: a holland fotóriporter készítette a vietnami háború egyik legismertebb felvételét. 1975. április 29-én, az itt látható képen örökítette meg a Saigont elérő észak-vietnami felszabadító csapatok elől menekülők egy csoportját, akik az itt dolgozó amerikai CIA-alkalmazottak lakóépületének tetején landolt helikopterbe szeretnének beszállni. Az amerikai beavatkozás kudarcának szimbólumává lett fotót felhasználták a Miss Saigon című musical színpadképéhez: fontolgatta, hogy pert indítson emiatt, de végül nem tette meg. Van Es Robert Capa frontképei láttán határozta el, hogy fotóriporter lesz. 1967-ben, szabadúszóként érkezett Hongkongba, ahol a South China Morning Post, az NBC News, majd az AP hírügynökség érintésével lett a UPI munkatársa, s 1968-tól dolgozott Vietnamban. A háború után Hongkongban telepedett le, s egyebek közt Kabulban is fotózott, Afganisztán szovjet megszállása kezdetén.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”