tévésmaci - A sül megtapsolja Dieter Ulrich gólját

  • .
  • 2009. május 21.

Trafik

Pedig Athina néni szeme nem káprázott! A Vasmű bejárata előtt ott állt teljes régi valójában Lenin, bronzból és büszkén, karját - mintegy mutatva a helyes irányt - a gyár felé tárta, mintha az a húsz év el se reppent volna, s Athina néni újra friss ötvenesként futna. Teljesen érthetetlen, hogy lehetett ott még így reggel fél nyolc felé is, mikor Pityuék már az éj leple alatt megérkeztek vele.
De bármilyen iszonyú zajjal is voltak, munkájukat nem háborgatta senki, a gyárban már rég nem volt éjszakai portaszolgálat, csak egy Resti Kornél nevű köztiszteletnek örvendő helyi - vagy valaha helyi - bohém volt tanúja az esetnek, bérkocsin tartván törzskávéházából zenés kávéházba, mikor (hajnali négykor) megállította a sofőrt, kiszállt a hátsó ülésről, s fél könyékkel a nyitott kocsiajtóra támaszkodva gyönyörködött hosszan a serény munkában. A KRAZ-t vezető Mráz Péter ügyesen befarolt, Ács Laci a daruval pillanatok alatt letalpalt, s Pityu (Kese öccse) szájáról csak úgy pattogtak megint a vezényszavak. De hogy mi történt, pontosabban mi nem történt hajnali négytől reggel fél nyolcig, hogy senki szemét nem bántotta az öltönyös Lenin, nos, annak csak maga az ördög a megmondhatója. Mi jobb is, ha megyünk tévézni...

Pénteken ismét megnézzük a matinét (a tv2-n, 11.20-kor), mert az Egy kis kiruccanás című 1966-os francia marhaságot adják Bourvillal és Funésszel, és tényleg tök olyan, mint amikért akkoriban vasárnap délelőttönként beálltak a bolhás előtti sorba a szurtos képű kiscsókák. Délután a főszereplő, Karády Katalin életére is kiható magyar Mata Hari-história lesz kettőkor a Filmműzeón, a Machita - állítólag Robert Rodriguez már dolgozik a remake-jén Danny Trejóval, az lesz a címe külföldiül, hogy Machete, de lehet, hogy tévedek. Estére aztán megkapom az észt filmművészet szellemes című remekét: az m2-n tízkor kezdődik Az osztály. Még szinte vége se lesz, máris jöhet 23.30-kor a filmplűn az Edison - egy négyéves thriller Morgan Freemannel és Kevin Spaceyvel. Nekem inkább egy egyéves sillert, ha lehetne. Nektek meg egy sallert!

Szombaton ötöst nyer a vombatom. A pénzből befizet engem egy Római vakációra az m2-n este kilencre, én leszek Gregory, többet nem írhatod le, hogy Peckory, és elcsavarom Audrey Hepburn fejét, majd elmegyünk bakkalát enni a Piazza Navonára. Mindeközben 22.10-től Fekete Ibolya szovjet menekülteket csempész az m1-re, s kitör a Bolse Vita. S nekem már a Trevi-kút sem hiányzik belőle. Ha maradsz az m2-n, 22.55-kor a Semmi ágán, egy középfajú Hal Hartley-darab, költői lelkű honi címadóval. A Dunán A lengyel menyasszony, egy holland film este tízkor, utána meg fél éjfélkor A szív sötét oldala pedig egy argentin. A filmplű2-n 0.25-kor jő El Cid, a nagyszabású cinemascope izé a Ben Hurból benne felejtett Charlton Hestonnal.

Vasárnap éjjel 0.40-kor a tv2-n a Dühöngő bika simán a világ legrosszabb filmje, ellenben nem sokkal utána (1.05-kor) kezd a filmplűn az újabb szandálos cinemaskara, a Római Birodalom bukása Zsófia Lorennel. Fél tízkor este volt a Filmműzeón a Négyszáz csapás, asziszik, megnéztem? Még a tíz perccel korábban a Dunán elkezdett norvég filmet, a Szerzőket sem; ahogy Sanyi bácsi, a barna köpenyes veterán mondaná a redakcióban, csak szerzőt ne lássak.

Hétfőn nem, én nem. Mit szólna Lenin?

Kedden bezzeg megin' matiné, és én leszek Mati, s enyém lesz a nő. 11.25-kor Sugarlandi hajtóvadászat a tv2-n. Este Motoros zsaru, 1973-as B-movie az MGM-en 22.10-kor.

Szerdán 22.05-kor a Dunán a holland Hugicám. Tíz perccel később, Mielőtt befejezi röptét a denevér a Filmműzlin, nekem elég is, bennem van a kutyavér.

Csütörtökön nem lesz semmi, de szólok a nyálérzékeny ismerőseimnek, hogy Nick Hornby ragacsos bestsellerének adaptációja, az Egy fiúról lesz a matiné 11.40-kor a tv2-n Hugh Granttel, s a matiné a heti vörös fonalunk, ha nem tűnt volna még fel.

Amúgy meg ne tévézzenek, mert akkor maguk lesznek Mati, s azt nem szenvedhetem. Meg árt is tévézgetni csak úgy, bele a vakvilágba.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.