KÖLTÉSZETÜNK HÉBERÜL Itamar Jaoz Keszt fordításában Juhász Ferenc, Lator László, Csoóri Sándor, Gergely Ágnes, Tandori Dezső, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Oravecz Imre, Kántor Péter, Balla Zsófia, Zalán Tibor, Kukorelly Endre, Turczi István, Vörös István, Tóth Krisztina, Jász Attila, Schein Gábor, Térei János, Lackfi János, Szántó T. Gábor, Kiss Judit Ágnes és Röhrig Géza versei, Kőbányai János tanulmánya és Radnóti Miklósra, Mezei Andrásra és Székely Magdára emlékező írások kaptak helyet a Kortárs magyar költészet című antológiában, melyet az Izraeli Könyvhéten mutattak be, Tel-Avivban.
DÍJ Eredményt hirdettek a Ludwig Múzeumban rendezett, a július 5-ig nyitva tartó Anton Corbijn-kiállításhoz kapcsolódó videoklip-pályázaton: a szakmai zsűri értékelése szerint az első Nagy Péter, második Sánta Balázs, harmadik Galler András lett. A közönségszavazást lefújták, mert valaki tönkretette a netes szavazási felületet (az ügyben feljelentést tesznek), de az összes pályamunka megtekinthető a corbijnbudapest.hu címen, a legjobb tíz pedig a múzeum előcsarnokában is.
ÚJ AKROPOLISZ MÚZEUM Eredetileg a 2004-es olimpiára szerették volna, de csak most sikerült: szombaton Athénban megnyílt az új Akropolisz Múzeum, s ezzel új stádiumába ért Görögország küzdelme a Parthenont egykor díszítő fríz British Museumban őrzött darabjainak visszaszerzéséért. Nem akármilyen műtárgyegyüttesről van szó. Az Akropolisz emblematikus épületének tetején végigfutó 160 méteres domborműből mintegy 75 méternyi található Londonban, jelenetekben számolva is kb. fele-fele az arány, Athénban 97, Londonban valamivel kevesebb - némely esetben az alakok egyik része itt, a másik ott. A templom 2500 éves ékességeit az 1800-as évek elején vágták le helyükről, s Lord Elgin, az országot akkor megszállva tartó Ottomán Birodalomban szolgáló brit nagykövet vásárolta meg, majd 1817-ben a British Museumnak adta el őket, ahol azóta a legnagyobb gondossággal vigyáztak rájuk - mint némi felsőbbrendűséggel mondani szokták, jobban is, mint a görögök. Mióta Görögország bejelentette, hogy igényt tart rájuk, megvásárlásuk legális volta mellett a visszautasítás egyik érve éppen az, hogy a British Museumban jobb körülmények között vannak, mint az Akropolisz melletti szűkös, elavult múzeumban. Ezt az érvet lövi ki az Akropolisz lábánál álló új múzeum, melynek építését 1976-ban Karamanlisz miniszterelnök kezdeményezte, aki a Parthenon márványszobrainak egyesítésében határozta meg az intézmény fő célját. 1989-ben Melina Mercouri kulturális miniszter kampányt indított a hiányzó részek visszaszerzéséért. Több nemzetközi versenypályázat után a svájci Bernard Tschumi és görög társa, Michael Fotiadisz terve győzött: az összesen 25 ezer nm-es, 14 ezer nm kiállítótérrel rendelkező, 130 millió euróból emelt épület alsó szintjén át ásatásokra látni, üvegablakán keresztül pedig a Parthenonra. Belül, körbejárhatóan helyezték el a frízt, az eredeti darabok között másolatok képviselik a British Museumban lévő részeket. A visszaadást kizáró hivatalos brit álláspont egyelőre változatlan - a műkincsek tökéletes feltételek között, más civilizációk maradványainak kontextusába helyezve, ingyen, bárki számára megtekinthetők náluk -, de a kampány folytatódik, a legközelebbi céldátum 2012: a londoni olimpia görög szempontból tökéletes lenne a várva várt restitúcióra. (Képeinken a még műtárgyak nélküli épület Akropoliszra néző frontja és a British Museumban őrzött fríz egy részlete.)
ERMITÁZS AMSZTERDAMBAN Amszterdam központjában, Medvegyev orosz elnök és Beatrix holland királynő jelenlétében megnyílt a szentpétervári Ermitázs új filiáléja: az Amstel partján álló 17. századi épületben azelőtt szülőotthon működött, ezt alakították át mintegy 40 millió euróért, hogy abban a városban, amely Nagy Pétert a Néva-parti főváros megalapítására inspirálta, kedvet csináljanak az itteninél tízszer nagyobb, igazi Ermitázs felkeresésére. Az amszterdami Hermitage Museum január végéig nyitva tartó első tárlata a 19. századi orosz cárokat és udvaraikat mutatja be közel kétezer kiállítási tárgy, festmények, ruhák, ékszerek, porcelánok segítségével. Ezután évente két kiállítást rendeznek majd, az anyaintézmény sok millió darabos gyűjteményéből válogatva.
DISNEY MÚZEUM Disneyland már régóta van - több is -, de a rajzfilm- és szórakoztatópark-birodalmat alapító Walt Disney emlékét őrző igazi múzeum még csak most épül: San Franciscóban okóber 1-jén adják át a Walt Disney Family Museumot, mely a chicagói gyermekkortól a hollywoodi Oscar-gálaestekig bemutatja életét és munkásságát. "Nagypapám legnagyobb tehetsége talán és legnagyobb öröme vitathatatlanul abban rejlett, hogy életet adott a képzelőerőnek - nyilatkozta unokája, Walter Miller a hírügynökségi jelentések szerint. - Mindig megőrizte a gyermeki kíváncsiságot és a csodák iránti érzékenységet." A múzeumot a képen látható egykori laktanyaépületben alakítják ki.
