kulthírek

  • .
  • 2009. június 25.

Trafik

WRIGHT-HÁZ ELADÓ 15 millió dollárért kínálják a Frank Lloyd Wright által tervezett Los Angeles-i Ennis-házat, amely 2005 márciusa óta a veszélyeztetett épületek listáján szerepel: földrengések és szakadó esők ugyancsak megviselték. Egy nonprofit alapítvány mostanra viszonylag stabilizálta az 1924-ben készült épület állagát, de teljes helyreállításához tőkeerős tulajdonosra lenne szükség. GYÁSZ 85 éves korában elhunyt Charlie Mariano: az amerikai szaxofonos hosszú ideje Kölnben élt, a halál is itt érte, álmában.
Az európai dzsesszszíntér prominensei közé tartozott, de ehhez az is kellett, hogy olyan nagyságokkal játsszon együtt, mint Stan Kenton, Charlie Parker vagy Dizzy Gillespie.

KÖLTÉSZETÜNK HÉBERÜL Itamar Jaoz Keszt fordításában Juhász Ferenc, Lator László, Csoóri Sándor, Gergely Ágnes, Tandori Dezső, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Oravecz Imre, Kántor Péter, Balla Zsófia, Zalán Tibor, Kukorelly Endre, Turczi István, Vörös István, Tóth Krisztina, Jász Attila, Schein Gábor, Térei János, Lackfi János, Szántó T. Gábor, Kiss Judit Ágnes és Röhrig Géza versei, Kőbányai János tanulmánya és Radnóti Miklósra, Mezei Andrásra és Székely Magdára emlékező írások kaptak helyet a Kortárs magyar költészet című antológiában, melyet az Izraeli Könyvhéten mutattak be, Tel-Avivban.

DÍJ Eredményt hirdettek a Ludwig Múzeumban rendezett, a július 5-ig nyitva tartó Anton Corbijn-kiállításhoz kapcsolódó videoklip-pályázaton: a szakmai zsűri értékelése szerint az első Nagy Péter, második Sánta Balázs, harmadik Galler András lett. A közönségszavazást lefújták, mert valaki tönkretette a netes szavazási felületet (az ügyben feljelentést tesznek), de az összes pályamunka megtekinthető a corbijnbudapest.hu címen, a legjobb tíz pedig a múzeum előcsarnokában is.

ÚJ AKROPOLISZ MÚZEUM Eredetileg a 2004-es olimpiára szerették volna, de csak most sikerült: szombaton Athénban megnyílt az új Akropolisz Múzeum, s ezzel új stádiumába ért Görögország küzdelme a Parthenont egykor díszítő fríz British Museumban őrzött darabjainak visszaszerzéséért. Nem akármilyen műtárgyegyüttesről van szó. Az Akropolisz emblematikus épületének tetején végigfutó 160 méteres domborműből mintegy 75 méternyi található Londonban, jelenetekben számolva is kb. fele-fele az arány, Athénban 97, Londonban valamivel kevesebb - némely esetben az alakok egyik része itt, a másik ott. A templom 2500 éves ékességeit az 1800-as évek elején vágták le helyükről, s Lord Elgin, az országot akkor megszállva tartó Ottomán Birodalomban szolgáló brit nagykövet vásárolta meg, majd 1817-ben a British Museumnak adta el őket, ahol azóta a legnagyobb gondossággal vigyáztak rájuk - mint némi felsőbbrendűséggel mondani szokták, jobban is, mint a görögök. Mióta Görögország bejelentette, hogy igényt tart rájuk, megvásárlásuk legális volta mellett a visszautasítás egyik érve éppen az, hogy a British Museumban jobb körülmények között vannak, mint az Akropolisz melletti szűkös, elavult múzeumban. Ezt az érvet lövi ki az Akropolisz lábánál álló új múzeum, melynek építését 1976-ban Karamanlisz miniszterelnök kezdeményezte, aki a Parthenon márványszobrainak egyesítésében határozta meg az intézmény fő célját. 1989-ben Melina Mercouri kulturális miniszter kampányt indított a hiányzó részek visszaszerzéséért. Több nemzetközi versenypályázat után a svájci Bernard Tschumi és görög társa, Michael Fotiadisz terve győzött: az összesen 25 ezer nm-es, 14 ezer nm kiállítótérrel rendelkező, 130 millió euróból emelt épület alsó szintjén át ásatásokra látni, üvegablakán keresztül pedig a Parthenonra. Belül, körbejárhatóan helyezték el a frízt, az eredeti darabok között másolatok képviselik a British Museumban lévő részeket. A visszaadást kizáró hivatalos brit álláspont egyelőre változatlan - a műkincsek tökéletes feltételek között, más civilizációk maradványainak kontextusába helyezve, ingyen, bárki számára megtekinthetők náluk -, de a kampány folytatódik, a legközelebbi céldátum 2012: a londoni olimpia görög szempontból tökéletes lenne a várva várt restitúcióra. (Képeinken a még műtárgyak nélküli épület Akropoliszra néző frontja és a British Museumban őrzött fríz egy részlete.)

ERMITÁZS AMSZTERDAMBAN Amszterdam központjában, Medvegyev orosz elnök és Beatrix holland királynő jelenlétében megnyílt a szentpétervári Ermitázs új filiáléja: az Amstel partján álló 17. századi épületben azelőtt szülőotthon működött, ezt alakították át mintegy 40 millió euróért, hogy abban a városban, amely Nagy Pétert a Néva-parti főváros megalapítására inspirálta, kedvet csináljanak az itteninél tízszer nagyobb, igazi Ermitázs felkeresésére. Az amszterdami Hermitage Museum január végéig nyitva tartó első tárlata a 19. századi orosz cárokat és udvaraikat mutatja be közel kétezer kiállítási tárgy, festmények, ruhák, ékszerek, porcelánok segítségével. Ezután évente két kiállítást rendeznek majd, az anyaintézmény sok millió darabos gyűjteményéből válogatva.

DISNEY MÚZEUM Disneyland már régóta van - több is -, de a rajzfilm- és szórakoztatópark-birodalmat alapító Walt Disney emlékét őrző igazi múzeum még csak most épül: San Franciscóban okóber 1-jén adják át a Walt Disney Family Museumot, mely a chicagói gyermekkortól a hollywoodi Oscar-gálaestekig bemutatja életét és munkásságát. "Nagypapám legnagyobb tehetsége talán és legnagyobb öröme vitathatatlanul abban rejlett, hogy életet adott a képzelőerőnek - nyilatkozta unokája, Walter Miller a hírügynökségi jelentések szerint. - Mindig megőrizte a gyermeki kíváncsiságot és a csodák iránti érzékenységet." A múzeumot a képen látható egykori laktanyaépületben alakítják ki.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.