kulthírek

  • .
  • 2010. szeptember 16.

Trafik

GYÁSZ 80 éves korában elhunyt Claude Chabrol: a francia új hullámmal indult rendező krimiket és irodalmi adaptációkat is készített (A szép Serge; Unokafivérek; Kisvárosi fojtogató; A mások vére; Női ügy; Bovaryné), legutóbbi filmje tavaly jött ki (Bellamy), s tavaly kapott életműdíjat is a Berlinalén. 65 éves korában elhuny Bärbel Bohley: közvetlenül a háború után született Berlinben, képzőművészeti főiskolát végzett festőként, és pacifistaként 1982-ben részt vett a Frauen für Frieden elnevezésű női békecsoport megalapításában, s kulcsszerepet játszott az 1989-es demokratikus átalakulásban. 1990-ben részt vett a Stasi-archívum lefoglalásában is. 87 éves korában elhunyt Szenes Iván: zenés színházi darabok mellett évtizedeken át ontotta a slágerszövegeket, e műfaj királyai közé tartozott. Kicsit szomorkás a hangulatom máma; Nem csak a húszéveseké a világ; Add már, uram, az esőt; Mindenkinek van egy álma - sorolhatnánk oldalakon át. ROMANI DESIGN A tradíciókba és a jelenbe egyaránt elvezető roma tárgykultúra-kiállítás látható szeptember 21-től az Iparművészeti Múzeumban, melynek megnyitóján a Romani Design őszi-téli kollekcióját mutatják be roma és nem roma modellek azzal a deklarált céllal, hogy a divat közös nyelve által közelítsék egymáshoz a többségi és a kisebbségi kultúra értékeit, szempontjait. JANCSÓ ÉLETMÛVE Életműdíjjal jutalmazták Jancsó Miklóst a 15.
Spliti Filmfesztiválon, melynek programjára - a Szegénylegények mellett - három mai magyar alkotást válogattak be: Pálfi György: Nem vagyok a barátod; Nagy Dénes: Berlinskaya fuga; Kardos Sándor: A sírásó.

FILM A CHILEI BÁNYÁSZOKRÓL Miközben az augusztus elején 700 méter mélyben rekedt chilei bányászok kimentésén dolgoznak társaik, Rodrigo Ortuzar filmet készít róluk és családjaikról. A címe már megvan: A 33 - ez egyszerre utal a létszámukra, s arra, hogy az első üzenetük, melyben jelezték, hogy élnek, pont ennyi szóból állt. A rendező ígérete szerint a film egy óra 33 perces lesz.

DÜSSELDORF: QUADRIENNALE Szeptembertől januárig Düsseldorf a kortárs művészeté: a második Quadriennale idején igyekszik kitenni magáért a város kilenc múzeuma és számos galériája. Mindehhez maga a város ötmillió euróval járul hozzá, hogy a gazdasági válság közepette is erősítsék jó hírnevét, a művészeti hagyományaival élő nemzetközi kultúrközpont képét. E hagyományok egy része a Művészeti Akadémiához kötődik, ahol olyan egyéniségek is tanítottak, mint Joseph Beuys és Nam June Paik - most mindketten nagy életmű-kiállítást kaptak, ami alkalmat ad az összegzésre, a megismerésre, s annak a felmérésére, hogy miként hat ma a néhány évtizeddel ezelőtti koncept art, aktuálisak-e az egykori kérdések. A dél-koreai Nam June Paik (1932-2006) kiállítása november 21-ig tart nyitva a Museum Kunst Palast termeiben, de aki itt elmulasztja, a liverpooli Tate-ben majd bepótolhatja. Joseph Beuys (1921-1986) Parallel Processes című kiállítása január 16-ig látható a Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen nyáron felújított múzeumában, a K20-ban (itt őrzik Németország egyik legjelentősebb 20. századi gyűjteményét). Képünkön Beuys épp összeállítja The Pack (Das Rudel) című 1969-es installációját, a VW-mikrobuszból előkerülő, filctekercset szállító elemlámpás szánkók sorát. Beuys 1969-ben, Düsseldorfban ismerkedett meg egy amerikai művésszel, s élete végéig kapcsolatban maradtak: James Lee Byars (1932-1997) január 16-ig nyitva tartó, The Perfect Axis című kiállításán (helyszín: Stiftung Schloss és Park Benrath) az is kiderülhet, hogy az alkotásain is megmutatkozik-e a Beuys-kapcsolat. Minden program felsorolása lehetetlen, de külön kiállítást szenteltek Katharina Sieverding új műveinek (Projected Data Images), és visszatekintenek az 1980-as évekre a düsseldorfi akadémián tanult, ma már nemzetközi hírű művészek, köztük Jeff Koons, Thomas Ruff, Thomas Schütte és Cindy Sherman munkáin keresztül (Auswertung der Flugdaten: Art of the 1980s: A Düsseldorf Perspective).

OSCAR, EURÓPAI FILMDÍJ: RAJTRA KÉSZEN Hajdú Szabolcs filmjét, a Bibliothéque Pascalt nevezi Magyarország a legjobb idegen nyelvű film kategóriájának Oscar-díjára. A döntést egyhangúan hozta meg a szakmai szervezetek képviselői alkotta bizottság. Az, hogy a számos fesztiválon játszott alkotás bekerül-e a díjra jelöltek kislistájára, csak januárban derül ki.

Kocsis Ágnes műve, a Pál Adrienn felkerült az Európai Filmakadémia által az idei Európai Filmdíjra javasolt listára: 32 ország 46 filmje található itt, az akadémia 2300 tagja a következő hetekben szavaz arról, hogy az egyes kategóriákban melyek kerüljenek a jelöltek közé. A névsort november elején, Sevillában hozzák nyilvánosságra, díjátadás december elején, Tallinnban. Szavazhat a közönség is, tíz filmre, a neten (Agora; Baar“a; Egy lányról; Szellemíró; Mr. Nobody; Flickan som lekte med elden; Kick-Ass; Le Petit Nicholas; Mine Vaganti; Soul Kitchen - europeanfilmawards.eu).

NORSTEJN KÖPÖNYEGE Jurij Norstejn 1981-ben látott hozzá Gogol Köpönyegének megfilmesítéséhez. Egyelőre 23 perc, a tervezett mű harmada készült el - e képtelen helyzetnek akartak véget vetni azok az orosz bloggerek, akik a hálózaton gyűjtést indítottak az orosz animáció mesterének támogatására. Norstejn természetesen örült a kezdeményezésnek, de egyúttal azt javasolta, vásárolják meg a könyveit, hogy a bevételt is a Köpönyegre fordíthassa. Moszkvai műtermében mindenkit szívesen fogad szombatonként, 12 és 15 óra között (közölte a lenizdat.ru).

VELENCE: ÕK NYERTEK Sofia Coppola Somewhere című alkotása nyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt. A legjobb rendezés Ezüst Oroszlánját a spanyol Alex de la Iglesiának ítélték, aki a legjobb forgatókönyv díját is hazavihette a Balada triste de Trompeta elismeréseként. A legjobb alakításokat a görög Ariana Lebed (Athina Rachel Tsangari: Attenberg) és az amerikai Vincent Gallo nyújtotta, aki a zsűri különdíjával kitüntetett Essential Killing - Az ölés esszenciája terroristagyanús főhőseként menekül Jerzy Skolimowski lengyel-norvég-magyar-ír produkciójában (vágó: Lemhényi Réka, fodrász: Németh Gabriella, koproducer: Berger József). A legjobb első film díját a török Seren Yüce érdemelte ki (Cüogunluk - A többség).

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.