kulthírek

  • .
  • 2010. szeptember 16.

Trafik

GYÁSZ 80 éves korában elhunyt Claude Chabrol: a francia új hullámmal indult rendező krimiket és irodalmi adaptációkat is készített (A szép Serge; Unokafivérek; Kisvárosi fojtogató; A mások vére; Női ügy; Bovaryné), legutóbbi filmje tavaly jött ki (Bellamy), s tavaly kapott életműdíjat is a Berlinalén. 65 éves korában elhuny Bärbel Bohley: közvetlenül a háború után született Berlinben, képzőművészeti főiskolát végzett festőként, és pacifistaként 1982-ben részt vett a Frauen für Frieden elnevezésű női békecsoport megalapításában, s kulcsszerepet játszott az 1989-es demokratikus átalakulásban. 1990-ben részt vett a Stasi-archívum lefoglalásában is. 87 éves korában elhunyt Szenes Iván: zenés színházi darabok mellett évtizedeken át ontotta a slágerszövegeket, e műfaj királyai közé tartozott. Kicsit szomorkás a hangulatom máma; Nem csak a húszéveseké a világ; Add már, uram, az esőt; Mindenkinek van egy álma - sorolhatnánk oldalakon át. ROMANI DESIGN A tradíciókba és a jelenbe egyaránt elvezető roma tárgykultúra-kiállítás látható szeptember 21-től az Iparművészeti Múzeumban, melynek megnyitóján a Romani Design őszi-téli kollekcióját mutatják be roma és nem roma modellek azzal a deklarált céllal, hogy a divat közös nyelve által közelítsék egymáshoz a többségi és a kisebbségi kultúra értékeit, szempontjait. JANCSÓ ÉLETMÛVE Életműdíjjal jutalmazták Jancsó Miklóst a 15.
Spliti Filmfesztiválon, melynek programjára - a Szegénylegények mellett - három mai magyar alkotást válogattak be: Pálfi György: Nem vagyok a barátod; Nagy Dénes: Berlinskaya fuga; Kardos Sándor: A sírásó.

FILM A CHILEI BÁNYÁSZOKRÓL Miközben az augusztus elején 700 méter mélyben rekedt chilei bányászok kimentésén dolgoznak társaik, Rodrigo Ortuzar filmet készít róluk és családjaikról. A címe már megvan: A 33 - ez egyszerre utal a létszámukra, s arra, hogy az első üzenetük, melyben jelezték, hogy élnek, pont ennyi szóból állt. A rendező ígérete szerint a film egy óra 33 perces lesz.

DÜSSELDORF: QUADRIENNALE Szeptembertől januárig Düsseldorf a kortárs művészeté: a második Quadriennale idején igyekszik kitenni magáért a város kilenc múzeuma és számos galériája. Mindehhez maga a város ötmillió euróval járul hozzá, hogy a gazdasági válság közepette is erősítsék jó hírnevét, a művészeti hagyományaival élő nemzetközi kultúrközpont képét. E hagyományok egy része a Művészeti Akadémiához kötődik, ahol olyan egyéniségek is tanítottak, mint Joseph Beuys és Nam June Paik - most mindketten nagy életmű-kiállítást kaptak, ami alkalmat ad az összegzésre, a megismerésre, s annak a felmérésére, hogy miként hat ma a néhány évtizeddel ezelőtti koncept art, aktuálisak-e az egykori kérdések. A dél-koreai Nam June Paik (1932-2006) kiállítása november 21-ig tart nyitva a Museum Kunst Palast termeiben, de aki itt elmulasztja, a liverpooli Tate-ben majd bepótolhatja. Joseph Beuys (1921-1986) Parallel Processes című kiállítása január 16-ig látható a Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen nyáron felújított múzeumában, a K20-ban (itt őrzik Németország egyik legjelentősebb 20. századi gyűjteményét). Képünkön Beuys épp összeállítja The Pack (Das Rudel) című 1969-es installációját, a VW-mikrobuszból előkerülő, filctekercset szállító elemlámpás szánkók sorát. Beuys 1969-ben, Düsseldorfban ismerkedett meg egy amerikai művésszel, s élete végéig kapcsolatban maradtak: James Lee Byars (1932-1997) január 16-ig nyitva tartó, The Perfect Axis című kiállításán (helyszín: Stiftung Schloss és Park Benrath) az is kiderülhet, hogy az alkotásain is megmutatkozik-e a Beuys-kapcsolat. Minden program felsorolása lehetetlen, de külön kiállítást szenteltek Katharina Sieverding új műveinek (Projected Data Images), és visszatekintenek az 1980-as évekre a düsseldorfi akadémián tanult, ma már nemzetközi hírű művészek, köztük Jeff Koons, Thomas Ruff, Thomas Schütte és Cindy Sherman munkáin keresztül (Auswertung der Flugdaten: Art of the 1980s: A Düsseldorf Perspective).

OSCAR, EURÓPAI FILMDÍJ: RAJTRA KÉSZEN Hajdú Szabolcs filmjét, a Bibliothéque Pascalt nevezi Magyarország a legjobb idegen nyelvű film kategóriájának Oscar-díjára. A döntést egyhangúan hozta meg a szakmai szervezetek képviselői alkotta bizottság. Az, hogy a számos fesztiválon játszott alkotás bekerül-e a díjra jelöltek kislistájára, csak januárban derül ki.

Kocsis Ágnes műve, a Pál Adrienn felkerült az Európai Filmakadémia által az idei Európai Filmdíjra javasolt listára: 32 ország 46 filmje található itt, az akadémia 2300 tagja a következő hetekben szavaz arról, hogy az egyes kategóriákban melyek kerüljenek a jelöltek közé. A névsort november elején, Sevillában hozzák nyilvánosságra, díjátadás december elején, Tallinnban. Szavazhat a közönség is, tíz filmre, a neten (Agora; Baar“a; Egy lányról; Szellemíró; Mr. Nobody; Flickan som lekte med elden; Kick-Ass; Le Petit Nicholas; Mine Vaganti; Soul Kitchen - europeanfilmawards.eu).

NORSTEJN KÖPÖNYEGE Jurij Norstejn 1981-ben látott hozzá Gogol Köpönyegének megfilmesítéséhez. Egyelőre 23 perc, a tervezett mű harmada készült el - e képtelen helyzetnek akartak véget vetni azok az orosz bloggerek, akik a hálózaton gyűjtést indítottak az orosz animáció mesterének támogatására. Norstejn természetesen örült a kezdeményezésnek, de egyúttal azt javasolta, vásárolják meg a könyveit, hogy a bevételt is a Köpönyegre fordíthassa. Moszkvai műtermében mindenkit szívesen fogad szombatonként, 12 és 15 óra között (közölte a lenizdat.ru).

VELENCE: ÕK NYERTEK Sofia Coppola Somewhere című alkotása nyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt. A legjobb rendezés Ezüst Oroszlánját a spanyol Alex de la Iglesiának ítélték, aki a legjobb forgatókönyv díját is hazavihette a Balada triste de Trompeta elismeréseként. A legjobb alakításokat a görög Ariana Lebed (Athina Rachel Tsangari: Attenberg) és az amerikai Vincent Gallo nyújtotta, aki a zsűri különdíjával kitüntetett Essential Killing - Az ölés esszenciája terroristagyanús főhőseként menekül Jerzy Skolimowski lengyel-norvég-magyar-ír produkciójában (vágó: Lemhényi Réka, fodrász: Németh Gabriella, koproducer: Berger József). A legjobb első film díját a török Seren Yüce érdemelte ki (Cüogunluk - A többség).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.